A kötelező minimálbér-emelések mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások 32 százaléka a legalacsonyabb adható béren felüli kereseti kategóriákban is emelte a fizetéseket a bérfeszültségek elkerülése érdekében – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) elemzéséből.
A 3200 vállalkozás bevonásával készült felmérésből kiderül: a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint az egyéb emelések miatt a válaszadók 32 százaléka elhalasztja a tervezett létszámfelvételt, negyede pedig a tervezett beruházásait valósítaná meg későbbi időpontban. Jellemző még emellett a mozgóbérek, tehát a jutalmak, kafetériaelemek csökkentése, a munkakörök átalakítása, de olyan cégekre is van példa, amelyek a részmunkaidős foglalkoztatást választják. Elenyésző számban vannak viszont azok a társaságok, amelyek a kötelező béremelések hatására elbocsátásokat terveznének.
Parragh László, az MKIK elnöke lapunk kérdésére kifejtette: az elemzésből kiderül, hogy habár vannak vállalkozások, amelyek nehezen birkóznak meg a legalacsonyabb keresetek kötelező emelésével, a gazdasági szereplők legnagyobb részének nem okoz gondot a bérfelzárkóztatás. Ugyanakkor a legkisebbeknek a növekedés korlátját is jelentik a magasabb bérek, miközben sokan tönkremennek a hatékonyságuk és a termelékenységük javítása nélkül.
Parragh szerint a béremeléseket viszont nem lehet elkerülni, mivel a szakemberhiány miatt a már meglévő munkaerőt könnyen elcsábíthatják. A kicsiknek ezért megoldást jelentene a nyugdíjasok, a kisgyermekesek vagy a fiatalok foglalkoztatása. A béremelések az exportáló cégeknek jelentik a legkisebb gondot – jelezte a kamara vezetője.
A felmérés kitér rá, hogy a vállalati háttérjellemzők vizsgálata szerint a béremelésekre adott, munkakörrel, munkaidővel, létszámbővítéssel és beruházásokkal kapcsolatos reakciók az 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozásokat, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő cégeket érintik a legnagyobb mértékben, míg a döntően exportáló vállalatok körében kevésbé fordulnak elő. Tulajdonszerkezet szerint statisztikai értelemben nincs különbség a tisztán hazai, illetve a részben vagy döntően külföldi tulajdonban lévő cégek minimálbér-emelésre adott reakciói között.
A mikrovállalkozások, tehát az 50 fő alatti létszámot foglalkoztatók körében jelezték a legtöbben a tervezett beruházások elhalasztását vagy a tervezett létszámfelvétel elhalasztását, a cégméret növekedésével ezeknek a reakcióknak az aránya csökken. Ugyanakkor minden vállalatméretnél a megkérdezettek több mint fele fontosnak tartotta a bérfeszültségek kiküszöbölését, így a tervezett keresetemelések többeket érintenek minden kategóriában a minimálbéreseknél és a bérminimumon foglalkoztatottaknál.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a legkisebb, tíz főnél is kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek is jelentősen emeltek a jövedelmeken. A fizikai foglalkoztatottak keresete januárban 10,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám őket jellemzően a minimálbérek emelése érintette nagyobb számban.
Szintén nagyobb keresetemelést tapasztalhatnak a szellemi foglalkoztatottak, ők 11,5 százalékkal kerestek többet, mint 2017 januárjában. Esetükben már nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése jelentette az erősödést, hanem vélhetően a bérfeszültségek elkerülése érdekében tett lépések. A cégek ráadásul a munkaerő megtartása miatt is rendezik a jövedelmeket. Az 5 és 9 fő között foglalkoztató társaságoknál jóval, mintegy 100 ezer forinttal alacsonyabb a bruttó átlagkereset az országos átlagnál.
A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások tervezik elhalasztani bővítéseiket, beruházásaikat. A minimum felett keresők bérének emelését pedig az építőipari vállalkozások tervezik meglépni.