A fogyasztói árak szeptemberi éves átlagos emelkedésének 3,6 százalékos mértéke felülmúlta az elemzői várakozásokat, augusztushoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal drágultak az árucikkek, szolgáltatások – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A piaci szakértők szerint a meglepetést főként az idényáras zöldségek, gyümölcsök, illetve az üzemanyagok áremelkedése okozta, ám ezek nem hatnak a maginflációra, ezért egyelőre nem látszik valós inflációs nyomás a gazdaságban.
A KSH legfrissebb adatai szerint az ősz első hónapjában a szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,4 százalék volt, annyi, mint az augusztusi 2,2 százalékot megelőző négy hónapban. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, az idényáras élelmiszerek ára 21,2 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagok 14,9 százalékkal, a dohányáruk 7,0 százalékkal kerültek többe.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a bérköltségek és a kereslet növekedése továbbra sem érzékelhető az árakon, az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását viszont mutatja a tartós fogyasztási cikkek havi drágulása. Az év végére az infláció ismét mérséklődhet kissé, a szakember idén átlagosan 2,8 százalékos inflációt vár. A Magyar Nemzeti Bank középtávon egyelőre nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására – fűzte hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is összességében 2,8 százalékos éves átlagos inflációt vár, azzal, hogy a negyedik negyedévben a világpiaci olajárak alakulásától függően 3,3-3,5 százalék körüli adatok várhatók havonta. Az infláció ősz eleji gyorsulása továbbra is elsősorban kínálati sokkokra vezethető vissza. Az olajárak jelentős emelkedése az üzemanyagok drágulását hozta, és a nyers élelmiszerek ára – főként a rossz időjárás miatt – szintén átlag felett nőtt az előző év azonos időszakához képest.