Nincs változás a rövid távú várakozásokban, azonban 2020-ra a korábbinál magasabb, háromszázalékos növekedést vár a jegybank, leginkább az eddig megismert, előkészületben vagy folyamatban lévő nagyberuházások hatására – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb inflációs jelentésében.
Mint azt Balatoni András MNB-igazgató tegnap a jelentés bemutatásakor elmondta: csak a nemrég bejelentett 320 milliárd forintos BMW-gyár fél százalékkal emelheti meg a hazai össztermék szintjét 2019 és 2022 között úgy, hogy a tényleges termelés beindítása 2023 első felére várható, és mellette több más nagyberuházás is támogatja a növekedést. Az MNB a háromszázalékos középtávú inflációs célját továbbra is 2019 második felére látja elérhetőnek.
Külön érdekessége a jelentésnek, hogy több fontos gazdasági megállapítása szöges ellentétben áll azzal, amit az Európai Bizottság (EB) aggályosnak ítél a magyar gazdaságban. Mint ahogy azt a Magyar Idők több más médiummal együtt a napokban bizottsági forrásból megtudta, az Európai Unióban jelenleg azt tartják az egyik legfontosabb szempontnak, hogy a kedvező gazdasági környezetet kihasználva a tagállamok minél inkább felkészüljenek a majdan bekövetkező negatív fordulatra, és tartalékokat képezzenek.
A bizottsági szakértők szerint ehhez képest Magyarországon épp hogy elszállóban vannak az állami költések, többek között uniós forrásokat felhasználva jövőre nagy arányban lehet számítani ilyen befektetésekre. Az uniós testület szerint hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) arányában a szóban forgó kategóriába sorolható ráfordítások az átlag többszörösét teszik ki.
Ehhez képest az MNB szerint a kormány már 2019-től anticiklikus költségvetési politikát folytat, azaz éppen hogy visszaveszi a kiadásokat és tartalékokat képez. Mindehhez hozzátartozik, hogy a bizottság részéről korábban a némileg emelkedő költségvetési hiány miatt korrekciókat javasoltak, ezeket a Pénzügyminisztérium annyiban kommentálta, hogy nem áll szándékukban semmilyen megszorítást bevezetni.
Mint azt megtudtuk, annak az EB nem sok esélyt ad, hogy az államháztartási hiányunk meghaladná a bruttó hazai termék (GDP) háromszázalékos küszöbét, s emiatt Magyarországot újból túlzottdeficit-eljárás alá vonnák. A jegybank az állami tartalékolás mellett a lakossági fogyasztás lassulásával is számol, miután a bérek növekedésének üteme mérséklődik, ráadásul az olyan tényezők, mint a kedvezményes lakásáfa kiesése, 2020-ra visszaveti az ingatlanpiaci beruházásokat.
Azonban más területeken, szemben a bizottsági aggodalmakkal, az MNB szerint tartósan fennmaradhat a beruházások növekedésének évi 25 százalék körüli üteme, amelyek esetében elsősorban piaci beruházásokról van szó.
A monetáris tanács ezúttal három fő kockázati forgatókönyvvel számol, ami fenyegetné a felvázolt inflációs pályát. A várakozásokat módosíthatja egyrészt a feltörekvő piacokon tapasztalható tőkekiáramlás, másrészt az élénkebb fogyasztás, harmadrészt pedig a visszafogottabb külső inflációs környezet.
Egy kevésbé fenyegető negyedik forgatókönyvként a monetáris irányítás nem zárja ki azt sem, hogy a globális kereskedelmi háború is belejátszhat a hazai inflációs pálya alakulásába. Mint azt lapunk kérdésére Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, azért nem tekinti a védővám-hadakozást komolyabb fenyegetésnek az MNB, mert az ebből adódó kockázatok már beépültek a piaci várakozásokba. Ráadásul sok a változó, hónapról hónapra módosulnak a körülmények, így eleve nehéz a hatásokat hosszabb távon előre nézve kiszámítani.