Számos jogszabályi változást hozott az új év a hazai mezőgazdaságban. A gazdálkodók érdekeit szolgáló módosítások közül elsőként az öntözést megkönnyítő szabályozás lépett hatályba. A január elsején megváltozott vízügyi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy az öntözéshez elengedhetetlen vízjogi engedélyt a korábbi 5 év helyett akár 20 évre is megkaphassák az érintettek. Ennek köszönhetően csökkennek a gazdálkodók bürokratikus terhei, kevesebb lesz az engedélyezéssel járó adminisztrációs teher, s nem mellesleg a termelők költségei is alacsonyabbak lesznek.
Január 1-jétől egészen 2022. június 30-ig továbbra is fordított adózás vonatkozik a gabonafélékre és az olajos magvakra. A lehetőség meghosszabbításával távol lehet tartani a feketekereskedelemben érdekelt neppereket a gabonakereskedelemtől.
Még ennél is nagyobb horderejű változást hoz a földforgalmi szabályokra vonatkozó módosítás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által kezdeményezett törvénymódosítások január 11-én léptek hatályba. Az elfogadott módosítások egyik legfontosabb pontja a helyi földbizottságokra vonatkozik.
A korábbiakkal ellentétben az agrárkamara már nem csak átmeneti jelleggel látja el ezen feladatokat, az eljárás ugyanakkor lényegében változatlan lesz: a települési agrárgazdasági bizottságok tagjai továbbra is helyi ismeretekre alapozva adnak ajánlást a megyei elnökségnek, amely ez alapján fogalmazza meg állásfoglalását a földügyekben. Ami viszont eltér a megszokott eljárásrendtől, hogy az állásfoglalással kapcsolatos panaszokat már nem az önkormányzatok képviselő-testületeihez nyújthatják be az érintettek. Bár jogorvoslatra ezután is lesz lehetőség, panasszal a bírósághoz lehet fordulni. A testületek azonban a döntést nem változtathatják meg, csak új eljárást rendelhetnek el.
A NAK tájékoztatása szerint ennek köszönhetően a jövőben erősebb lesz a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában.
Szintén a helyi érdekeket szolgálja, hogy az állásfoglalások kiadásakor a bizottságoknak az árakat is figyelembe kell venniük, ezzel megszüntetve annak a lehetőségét, hogy egy-egy parcella irreálisan drágán cseréljen gazdát, végül pedig gazdálkodás helyett más célokra használják fel a területet.
Módosulnak az állattartók elővásárlására és elő-haszonbérletre vonatkozó jogosultságai is, így igazságosabbá válik a földforgalmi szabályozás. A módosítás támogatja a magasabb hozzáadott értékű termelést is, így a kertészettel vagy vetőmagtermeléssel foglalkozók is kedvezményes ranghelyet kapnak a vásárlási, illetve a bérlési sorrendben.
Ugyanakkor szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, az eredeti áron vásárolhatják meg a termőföldet.
Megváltozik a helyben lakó szomszéd definíciója is, így azok is élni tudnak az elővásárlás és bérlet jogával, akiknek bár szomszédos a földjük, de a településhatár elválasztja őket egymástól. A földcsere esetében is szükség lesz a helyi földbizottságok jóváhagyására. Ezzel együtt pedig megszűnt az úgynevezett felesbérleti, illetve részesművelési lehetőség is, a korábban megkötött ilyen szerződések legkésőbb tíz év múlva vesztik hatályukat.
A földforgalmat érintő javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító jogszabály-módosítások is hatályba léptek január 11-én. Ennek értelmében egyszerűsödik a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízi létesítmények megvalósítása, az új jogszabály az eddigi egyhangú döntés helyett ugyanis csak egyszerű többségi döntést ír elő. A vadászati törvény finomhangolásával pedig a korábbi időszak bizonytalansága után megoldás született arra is, hogy ki viselje a védett állatok által okozott károkat.