Míg néhány évvel ezelőtt mindössze háromszáz elektromos autó futott a hazai utakon, ma már hétezer, vagyis a felívelés egyértelműen látszik a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke szerint. Ungár János lapunknak arról beszélt, hogy a technológia fejlődése mellett számos más tényező hat még az e-autózás felfutására.
– Ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy közel hárommillió személy- és kishaszongépjármű üzemel itthon, ahhoz képest a hétezer nagyon alacsony szám. A meredek emelkedéshez szükséges az a szabályozói és ösztönzői háttér, amely a piaci, vásárlói döntésre hat – mondta Ungár János.
– Egy jól összehangolt stratégia előnyben részesíti a károsanyag-mentes közlekedést. A direkt és indirekt intézkedéseknek egész tárháza áll a kormányzat rendelkezésére, amelyeket időről időre érdemes felülvizsgálni, a szövetségünk szerint pedig éppen itt az ideje egy újabb frissítésnek. Tárgyalunk is az illetékes minisztériummal arról, miként lehetne a leghatékonyabb ösztönzőrendszert kialakítani az új kormányzati ciklusban – közölte Ungár János, majd részletezte a szervezet álláspontját.
– A direkt támogatás mellett akár az üzemeltetésben is megkaphatják a cégek, magánautósok például a szakmai segítséget, biztosítva a fenntarthatóságot. Az önkormányzati töltőprogram, amely a 15 ezer lakosúnál nagyobb településeknek adott lehetőséget arra, hogy pályázat segítségével létesítsenek töltőállomást, vidéken háromszáz, Budapesten száznyolcvan töltőépítést segít. Ezeknek a töltőknek nemcsak a beruházását kell támogatni, a kormányzatnak a fenntartásban is segítenie kell: nem feltétlenül anyagi juttatásról lenne szó, inkább egyszerűbb üzemeltetést biztosító szabályozásról – fejtette ki a szakértő.
Ungár János szólt arról is, hogy téves megközelítés autóvásárláskor pusztán a bekerülési ár alapján dönteni. Tény, hogy az elektromos járművek egyelőre még drágábbak a hagyományos üzeműeknél, azonban érdemesebb hosszabb távon gondolkodni és számolni.
– Bizonyos szempontból ma még gátolja a potenciális vevőket a beszerzési ár, de ez félrevezető hozzáállás. Egy adott időszakra a teljes költségeket vizsgálva már mindjárt más a helyzet. Számos tényező – mint a fenntartás, az üzemanyag, a parkolás, a biztosítás és a szervizelés – is figyelembe veendő szempont, de számolni kell az államilag elérhető, illetve az önkormányzatok nyújtotta kedvezményekkel is.
Mindezekkel a teljes költségmutató már nagyon könnyen az elektromos autók javára billen – részletezte a szervezet elnöke, ugyanakkor érthetőnek nevezte, hogy a 2-3 millió forinttal drágább autó árának kifizetését sokan csak luxusköltségként élik meg, nem pedig megtérülő befektetésként.
– Főleg vállalatoknál, operatív lízingnél nem jelenthető ki, hogy egy kategóriával magasabb autó árát fizetnék ki, ha ugyanabból a modellből az elektromosat választják. Éppen ellenkezőleg: a mai támogatási rendszerben, ha az éves futásteljesítmény eléri a 15 ezer kilométert, akkor már a legtöbb esetben kedvezőbb az e-autó díja egy hagyományosénál. A lízingnél azért is egyszerűbb látni a költségeket, mert kezdőrészlet helyett havidíjat kell fizetni, amely tartalmazza az autó összes költségét a szervizzel, adókkal együtt – fejtette ki Ungár János.
Az elnök beszélt arról is, hogy a trendek alapján számítani lehet az e-autók árának fajlagos csökkenésére. Kevesebb alkatrészből állnak, egyszerűbb a motor, de a nagy költségelemet jelentő akkumulátor fajlagos költsége folyamatosan és lényegesen csökken évről évre. Emellett fontos tényező az üzemeltetési költségek között az áram ára. Az e-tankolás egyelőre még ingyenes – leszámítva a Mol szolgáltatását –, de már küszöbön áll a hálózatok működtetésének piaci alapra állítása.
– Az e-autók tulajdonosainak 90 százaléka otthon vagy a munkahelyén tölti a járművét. Ha az autópályán, a közterületen az áramtankolásért esetenként fizetni kell, akkor is jobban járunk, mintha egyáltalán nem tudnánk tölteni – szögezte le az elnök, hozzáfűzve egy gyors számítást: ha a jelenlegi lakossági fogyasztói árakon töltenek az autósok, akkor száz kilométert 600 forintból tehetnek meg, az átlagos 16 kilowattóra/100 kilométerrel számítva. Ez a távolság egy nyolc litert fogyasztó járműnél nagyjából 3000 forintba kerül.
– Mindenki érdeke az, hogy versenypiac és önálló szolgáltatásként értelmezhető e-tankolás jöjjön létre – jelentette ki Ungár János.