A piaci várakozásokkal összhangban, 2,3 százalékra gyorsult áprilisban az éves infláció, az éves maginfláció ugyanakkor 2,4 százalékra lassult – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Az inflációs kosár elemei közül gyors tempóban drágulnak az élelmiszerek, az alkoholos italok, valamint a dohány, illetve az üzemanyagok ára is érezhetően emelkedett áprilisban. A többi tétel ugyanakkor nagyon mérsékelten drágult, a ruhák ára éves szinten 1,3 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig mindössze egy százalékkal emelkedett, míg a tartós fogyasztási cikkek egy százalékkal olcsóbbá váltak.
– Véleményünk szerint legkorábban 2018 végén vagy 2019 elején érheti el a háromszázalékos inflációs célt a pénzromlás üteme, hiszen a fogyasztói kosár jelentős része alig drágul – vélekedik Ürmössy Gergely.
Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője lapunknak eljuttatott közleményében azt írja, a bank éves átlagos inflációra vonatkozó becslése 2,4 százalék. Ha az olaj világpiaci ára tartósan magasan ragad, és az begyűrűzik a hazai fogyasztói üzemanyagárakba, akkor a mostani becslésnél magasabb lehet az infláció idén – tette hozzá az elemző. Ez azonban szerinte valószínűleg nem fogja a Magyar Nemzeti Bankot kimozdítani a jelenlegi, nyugodt álláspontjáról. Ürmössy továbbra is úgy látja, hogy legkorábban 2019 második felében kezdhetnek emelkedni a bankközi kamatok.
A közlemény kitér arra is, hogy a Bloomberg megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (MT) kedden megerősítette a monetáris politikára vonatkozó iránymutatását: a gazdaságban uralkodó laza pénzügyi feltételeket fenn fogja tartani a jegybank még nagyon hosszú ideig.
Az információ nem új, azonban a piaci körülmények változtak, így a tanács szavai új megvilágításba kerülnek, és az Erste szerint akár azt is jelenthetik, hogy az MT nem bánja az átmeneti forintgyengülést.