Jelentős, az előzetes várakozásokat is felülmúló növekedést produkált februárban a hazai kiskereskedelem. A láncoknál, illetve az önálló boltokban, valamint az elektronikus áruházakban eladott áruk mennyisége az egy évvel korábban vizsgált hasonló időszakhoz képest 6,5 százalékkal volt nagyobb, a termékekből valamennyi árucsoportban megugrott a vásárlások értéke – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Nem volt igazuk azoknak, akik a kiskereskedelem januári, átmeneti megtorpanását tartósnak hitték például azért, mert mostanra kifutott az online pénztárgéprendszer piactisztító hatása, és a növekedést csupán a nagyobb adóbefizetéseket is jelentő statisztikák igazolták.
Az év elején tapasztalt, gyengébb bővülést mutató eladási adatok után ugyanis a KSH februárra az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 4,9 százalékos, míg az iparcikkboltok forgalmának 7,5 százalékos növekedését mutatta ki. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának számottevő bővülése is folytatódott: az autósok tavaly februárhoz képest az idei második hónapban 9,1 százalékkal többet költöttek a kutakon.
A hivatal összegzése szerint tehát jól indult az év a lakossági fogyasztásban, januárban és februárban 4,3 százalékkal haladta meg az üzletek forgalma a 2015 elején mért bővülést. Ezzel törés nélkül folytatódott az értékesítőhelyek bevételeinek harmadik éve tartó folyamatos gyarapodása.
Átlagosan 6-8 százalékkal nőhet idén a kiskereskedelem forgalma a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint – mondta a Magyar Időknek a szaktárca belgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Lenner Áron Márk szerint a növekedéshez minden makrogazdasági előfeltétel adott, így az alacsony inflációs környezet, a növekvő reálbérek és a rekordszintű foglalkoztatottság. Emellett a megemelt családi adókedvezmények és az szja-csökkentés is a lakosság elkölthető jövedelmét növeli. A helyettes államtitkár azt is megemlítette, a fogyasztás további élénkülését a devizahitelek kivezetése is ösztönzi, míg a hazánkba látogató külföldi turisták költése is hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez.
– A januárban tapasztalt két százalék alatti bolti növekedés egyszeri megtorpanás volt – erősítette meg lapunknak küldött értékelésében a K&H Bank vezető elemzője. Németh Dávid kifejtette: az idén elsősorban a nettó reálbérek jelentős, 6 százalékot meghaladó növekedése okozza a bővülést. A szakember azt is kiemelte, hogy a gazdaság, azon belül is a háztartások jövedelemtermelő képessége alapján még mindig lemaradásban van az ágazat, például a korábban elhalasztott vásárlások miatt. Ez azt jelenti, hogy nagyobb fogyasztásra is képesek lennének a háztartások. – Most játszódik le az a folyamat, amelynek köszönhetően záródik ez az olló, azaz a kiskereskedelmi értékesítés felzárkózóban van a jövedelemtermelő képességhez – fogalmazott Németh Dávid. A szakember arra számít, hogy az idén – hasonlóan az előző évhez – több mint 5 százalékkal nőhet a belső piac.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, az év során tartósan magas maradhat a boltok forgalmának növekedési üteme, így éves átlagban legalább 4 százalékos fejlődés várható a kiskereskedelemben.
– Idén a 4,3-4,5 százalékkal emelkedő bérek mellett a szja-csökkentés is támogatja a fogyasztás bővülését, mivel a nettó bérek 5,8-6 százalékkal, a nettó reálbérek pedig az egy százalékhoz közeli infláció mellett 4,7-5 százalék körül emelkedhetnek – jelezte Suppan Gergely, aki szerint a forgalmat középtávon a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is ösztönözheti.
Hasonló okok miatt az Erste Bank elemzői is tartós bővülést vetítenek előre erre az évre, éves átlagban legalább 3 százalék körülit. – Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása maradhat a GDP fő húzóereje – közölték a szakértők.
Az unióban is kiemelkedünk
Az euróövezetben nőtt a boltokban eladott áruk mennyisége februárban januárhoz képest, az Európai Unióban viszont enyhén csökkent. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat azt közölte, hogy a 19 tagú eurózónában 0,2 százalékkal nőtt a forgalom februárban a januári 0,3 százalékos emelkedés után. Az egy évvel korábbival összevetve 2,4 százalékkal nőttek az euróövezet és 3 százalékkal az EU eladásai. A legnagyobb havi növekedést Luxemburg, Portugália, Románia és Magyarország érte el februárban.