A kisebb településeken az átlagosnál magasabb, 73,7 százalékos volt az épített lakások számának emelkedése, míg a nagyvárosokban elmaradt attól.
Budapesten 17,8 százalékkal épült több lakás, mint a múlt év első háromnegyedében, de a kiadott új lakásépítési engedélyek és bejelentések száma több, mint kétszeresére, 103,5 százalékkal 10 952-re emelkedett.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 négyzetméterrel, 97 négyzetméterre nőtt – tette hozzá a jelentés.
A megyei jogú városokban 42,3, a többi városban viszont 82,6 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma a nagyvárosokban 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbiaktól, a kisvárosokban pedig 11,6 százalékkal nőtt.
A KSH közleménye szerint a lakásépítés továbbra is fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
Az építtetők 37 százaléka élt az egyszerű bejelentés lehetőségével, ez az arány Budapesten 12 százalék.
Az idei év első kilenc hónapjában 1368 lakás szűnt meg szemben az előző év hasonló időszakának 1289 adatával.
A kiadott új építési engedélyek alapján a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma 3999, ami 20 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – tájékoztatott a KSH.
Elemzők: A kedvezmények hozzájárultak a lakásépítés növekedéséhez
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kiemelte, hogy az áfakedvezmények és a CSOK segítették a lakásépítések számának alakulását, azonban a megfelelő mennyiségű és minőségű lakásépítés eléréséhez, hosszú távú fenntartásához további intézkedések szükségesek.
Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója úgy látja hogy a fejlesztések kezdik utolérni azt a megnövekedett keresletet, amelyet a történelmi mélyponton lévő kamatok, az élénkülő gazdaság, az áfacsökkentés és CSOK indított be.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, a lakásépítési kedv és a saját célú építkezések látványos felfutása részben a CSOK-nak, illetve az 5 millió forintos áfavisszatérítésnek köszönhető, míg az eladási célú lakásberuházások megugrását a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs segítette.
Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője arra számít, hogy a következő 1-2 évben növekedni fognak a telekárak a főváros keleti, a dél-keleti, a déli agglomerációs településein, mivel a lakásberuházásokra alkalmas telkek szinte teljesen elfogytak Budapesten.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte, hogy az év első kilenc hónapjában kiadott 28 411 építési engedély 2008 óta a legtöbb, a megépült 7981 lakás pedig 2011 óta a legmagasabb mutató. Adatbázisuk szerint július és szeptember között 80 új, kétlakásosnál nagyobb beruházás értékesítése indult el a fővárosban, melyek keretében mintegy 2500 új lakás épül nagyjából 2019 közepéig, de a lista folyamatosan bővül. A 2019 végéig érvényes 5 százalékos áfakulcs kihasználásáért tavaly év elején indult beruházói hajrá tehát tovább tart, Budapesten mindenképpen – jegyezte meg az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt vezető makrogazdasági elemző rámutatott arra, hogy a lakáspiaci boomot a kapacitás- és munkaerőhiány gátolhatja, ami már jól látható az árakon, az idei második negyedévben a lakásépítések költségindexe alapján 7 százalékos volt a drágulás az előző év azonos időszakához képest, 2010-hez viszonyítva pedig 27 százalékkal drágábban lehet lakást építeni. A költségeken belül a munkaerőre fordított kiadások éves szinten 12,1, 2010-hez képest pedig 44 százalékkal emelkedtek.