Míg korábban a spekulatív üzletelés közkedvelt eszköze volt a forint, idén év vége felé ennek épp az ellenkezője tapasztalható, nagyjából teljes érdektelenség mutatkozik a magyar fizetőeszköz iránt piaci szereplők beszámolója alapján. A legújabb jegybanki statisztikák szerint októberben közel 20 milliárddal, 135 milliárdra esett vissza a napi átlagos euró-forint kereskedés mennyisége. A lagymatag forgalmi adatokat a lapunknak nyilatkozó devizakereskedő is alátámasztotta, elmondása szerint a befektetőket minden fronton a kivárás jellemzi. Meg kell várni, hogy akár az Európai Központi Bank, akár az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed lépjen és ezzel irányt mutasson a piacnak.
A kereskedő a mostani 310 körüli szintekhez képest év végére 315 felé várja az euróárfolyamot, ezzel együtt nem számít arra, hogy a továbbiakban komoly kilengések legyenek az árfolyamban. Ezt a várakozást megerősítette kérdésünkre Balatoni András, az ING elemzője, aki kifejezetten optimista a forint kilátásait illetően. Kiemelte, hogy rendkívül erősek a makrogazdasági alapok, és jövőre még felminősítésekkel is számolni lehet. Balatoni szerint ezért erősödés vár a forintra, így 2016 első fél évében akár a 300-as szintet is megközelítheti az árfolyam. Balatoni kiemelte, az, hogy a jegybank piacszabályozó lépéseivel a jövőben csökken a piaci likviditás, kedvezően hat a kiemelten fontos rövid állampapírhozamokra, ami komoly támaszt jelent a forintárfolyamnak.
A kereskedési sáv másik végén is tisztának tűnnek a választóvonalak. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője amögött, hogy eddig megállt a forint gyengülése is a 315-317 közötti szinteken az euróval szemben, a jegybank közbelépését sejti. Mint ahogy a napokban a K&H egy szakmai rendezvényén a Magyar Idők kérdésére elmondta, a korábbiak alapján ezt a szintet tekintheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) belépési kényszernek, amivel egyúttal a jegybank erőt is demonstrál a piaccal szemben. Fontos hangsúlyozni, hogy az MNB soha nem erősíti meg, ha beavatkozik a piaci folyamtokba, a jegybanki szerepre ezen a téren legfeljebb a devizatartalékok szintjének havi ingadozásából lehet következtetni. Igaz, de ebből sem lehet bizonyos megállapításokra jutni arról, hogy milyen intézkedések történhettek az adott hónapon belül, és a devizatartalék átalakulását egyéb tényezők is jelentősen befolyásolhatják. Az MNB-nek jelentős „tűzereje” van, amit kész is használni annak érdekében, hogy a későbbiekben is stabil maradjon a forintárfolyam – mondta Németh.