Olyan célzott támogatásokra s olyan struktúrák kiépítésére van szükség az élelmiszeriparban, amelyek segítségével a tisztességesen működő vállalkozások is versenyképessé válhatnak – közölte Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy tegnapi szakmai kerekasztal-beszélgetésen. Szavai szerint jelenleg ez a támogatási rendszer még nem áll rendelkezésre. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban mintegy 300 milliárd forintot különített el az élelmiszeripar fejlesztéseinek támogatására. Ebből az összegből 200 milliárd forintot a vidékfejlesztési programon keresztül kifejezetten a kis feldolgozók és a mezőgazdasági termeléssel is foglalkozó iparági szereplők használhatnak fel. A fennmaradó 100 milliárd forint a gazdaságfejlesztési programban lesz elérhető, s ebből a közepes vállalkozások részesülhetnek támogatásban.
A nagyvállalatok közvetlen támogatását a szigorú uniós szabályok nem teszik lehetővé, ezért a kormány olyan megoldáson dolgozik, amelynek segítségével a kifejezetten tőkeszegény, nagy méretű élelmiszer-feldolgozók fejlesztéseit segítenék. A támogatás keretei nem ismertek, egyelőre csak találgatások vannak arra vonatkozóan, hogy pontosan mekkora összegű és milyen formájú támogatás várható. Lapunk érdeklődésére Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke is csak annyit mondott: van ígéret a kormányzat részéről, konkrétumokról azonban egyelőre nem tudni. Meglátása szerint célzott tőketámogatásra lesz szükség, egy esetleges adókedvezmény ugyanis már nem tud érdemben javítani a több mint harmincéves, elavult gépekkel működő vállalatok versenyképességén.
Az elnök szerint az ágazat széles körének, a nagyvállalatok mellett a mikro-, a kis és a közepes vállalkozásoknak is égető szükségük lenne műszaki, technológiai és nem utolsósorban termékfejlesztésre. E nélkül ugyanis nem tudnak megfelelni az új igényekkel jelentkező fiatal generációk elvárásainak. A szükséges beruházások ma a jövedelemhiány miatt nem tudnak elindulni. Ugyanakkor, ha végérvényesen lemaradunk, akkor a fogyasztókat a külföldi gyártók szolgálják majd ki – jegyezte meg a szakember.
Az elmaradó fejlesztések mellett az ágazat egyik legnagyobb problémája, hogy a tőkeszegény vállalkozásoknak egy olyan piacon kell felvenniük a versenyt, ahol a termékek meghatározó része nem tisztességes úton kerül a boltok polcaira. Bognár Lajos ezzel kapcsolatban jelezte: az áfacsalások elleni küzdelemben az egyedüli fegyver az összefogás. A szakmai szervezetek és a hatóságok közös munkája ugyanis sok esetben eredményre vezethet, a hús és a tej esetében számos pozitív példa van már. Hozzátette: a fogyasztói bizalmat is növelni kell, amiben az államnak és a gyártóknak egyaránt van felelősségük.
