Chile már 1956-ban elnyerte a hetedik vb rendezését, azonban ezt 1960. május 22-én majdnem romba döntötte egy, a Richter-skála szerinti 9,5-es fokozatú földrengés. Az ország infrastruktúrájában hatalmas károk keletkeztek, de az újjáépítéshez éppen a vb acélozta meg a chileieket.
„Szükségünk van a világbajnokságra, egyebünk úgysem maradt” – jelentette ki Carlos Dittborn, a szervezőbizottság elnöke, aki a végül sikeres rendezést már nem érhette meg, egy hónappal a torna rajtja előtt 41 évesen elhunyt… Az előző vb ezüst- és bronzérmese (Svédország és Franciaország) meglepetésre elvérzett a selejtezőben, miközben a magyar válogatott csoportjában Hollandiát és az NDK-t megelőzve gond nélkül kvalifikálta magát a torna tizenhat csapata közé.
Baróti Lajos szövetségi kapitány együttese az Aranycsapatból hírmondónak megmaradt Grosiccsal, továbbá Sándorral, Mátraival, Göröccsel, Tichyvel és a még csak 20 éves Alberttel (képünkön) ütős alakulatot hozott össze. A nyitányon 2-1-re vertük az angolokat, majd 6-1-re a bolgárokat, az argentinok elleni 0-0-nak már nem volt jelentősége, csoportelsőként jutottunk a negyeddöntőbe.
Ahol aztán 1-0-ra kikaptunk a csehszlovákoktól, hiába billent fel a pálya, Schrojf mindent védett, Tichy találatát pedig nem adta meg Latisev szovjet bíró… A csehszlovákok végül a döntőbe is bejutottak, de ott már nem bírtak a brazilokkal, a címvédő 3-1-re győzött. Nekünk annyi dicsőség jutott, hogy a hat gólkirály között – a címhez négy találat kellett – ott volt Albert Flórián is.
Említsük még meg, hogy Puskás Ferenc 35 évesen a spanyol együttesben szerepelt – amely a csoportjában utolsó lett…
Az 1966-os vb-re rekordszámú, 74 válogatott jelentkezett, nemzeti csapatunk pedig – továbbra is Baróti irányítása alatt – a selejtezőből az NDK-t és Ausztriát megelőzve váltotta meg a belépőjét.
A torna előtt nagy riadalmat okozott, hogy London egyik kiállítóterméből ellopták a közszemlére kitett vb-trófeát, de egy héttel később egy külvárosi utcán, a sövény alatt újságpapírba csomagolva egy Pickles nevű kutya megtalálta.
A Rimet-kupára mi is bejelentkeztünk, sorainkban a már világklasszisoknak számító Albert és Mészöly mellett immár Farkassal és Benével. Csoportunkban a liverpooli Goodison Parkban éppen Bene, Farkas és Mészöly 11-esből szerzett góljaival vertük 3-1-re a regnáló világbajnok brazilokat. Igaz, a zseniális Eusébióval felálló portugáloktól 3-1-re kikaptunk, miként utóbb a címvédő is, aki ezzel ki is esett.
A negyeddöntőben azonban mi is újra elvéreztünk, és a Szovjetunió elleni 2-1-es vereséget, Gelei kapus hibáit nem volt könnyű megemészteni. Az elődöntőben az angolok 2-1-re nyertek a portugálok, a nyugatnémetek ugyancsak 2-1-re a szovjetek ellen.
A döntőben pedig Anglia hosszabbítás után úgy verte 4-2-re az NSZK-t, hogy a ráadásban Hurst két gólja döntött. De az elsőnél – a futballtörténelem legvitatottabb találatánál – meglehet, hogy a labda a felső lécről nem a gólvonal mögé vágódott le.