A 2002-es vb volt az első, amelyet Ázsia, továbbá ugyancsak elsőként két ország rendezhetett meg. Válogatottunk most is elbukott a selejtezőben, csoportjában negyedik lett, még a grúzok is megelőzték. Amikor a vb-n lezárult a csoportkör, Franciaországban még nagyobb lehetett a felháborodás, csapatuk nyert meccs, mi több, szerzett gól nélkül kullogott haza – címvédőnek ilyen megaláztatásban még nem volt része.
Argentína sem jutott be a 16-ba, sorsát az Anglia elleni utolsó csoportmeccse (0-1) és a négy évvel korábban ugyanebben a párosításban kiállított Beckham 11-es gólja pecsételte meg. Hazai pálya úgy még nem lejtett, mint Dél-Koreának, Guus Hiddink alakulata a 16 között úgy verte meg 2-1-re Olaszországot, hogy az ecuadori Moreno játékvezető is felhúzhatta volna a társházigazdák mezét; Totti kiállítása volt a csúcs második sárgával, amikor az olaszoknak 11-es járt volna.
A negyeddöntőben pedig az egyiptomi Gandúr nem adta meg a spanyoloknak Morientes fejesgólját, mondván, hogy a beadáskor a labda elhagyta a játékteret. Pedig erről szó sem volt. A 0-0-t követő 11-es párbajban egyedül Joaquin hibázott, aki a bíró szerint korábban túlvezette az alapvonalon a labdát. Az elődöntőben aztán a németek sorrendben harmadik 1-0-s győzelmükkel megállították a dél-koreaiakat. A másik ágról a brazilok jutottak a fináléba, akik a negyeddöntőben 2-1-gyel kiverték az angolokat (Ronaldinho nagyon túljárt Seaman eszén), Németország 2-0-s legyőzésével pedig úgy szerezték meg az ötödik vb-címüket, mint az 1970-es csapatuk: valamennyi meccsüket megnyerték a tornán.
A 2006-os vb-t a németek a rájuk jellemző precizitással rendezték meg (mi szokás szerint már a selejtezőben elvéreztük, csoportunkban megint negyedikek lettünk), és az ország egy hónapon át focilázban égett, mert a Nationalelf is szépen menetelt. A negyeddöntőben 1-1 után 11-esekkel verte az argentinokat – Lehmann a stábtól egy cetlin kapta meg, melyik rúgó játékosnál merre vetődjön –, majd az elődöntőben az olaszokkal találkozott, és úgy nézett ki, hogy gól nélküli 120 perc után Dortmundban is büntetők döntenek.
Ám Grosso a 119., Del Piero pedig a 121. percben betalált a házigazda kapujába. A másik elődöntőben a franciák 1-0-ra verték a portugálokat, akiket aztán a bronzmeccsen a németek is legyőztek 3-1-re, a fináléban pedig 1982 után találkozott újra két európai együttes. Inkább a franciáknak állt a zászló, akik a negyeddöntőben 1-0-ra verték a brazilokat, és Zidane (képünkön) élete egyik legjobb meccsén bohócot csinált az ellenfél játékosaiból. A döntőben a 7. percben „panenkás” 11-essel szerzett vezetést csapatának, és pályafutása utolsó mérkőzése után kétszeres világbajnokként mehetett volna a mennybe.
Ám a hosszabbításban 1-1-es állásnál – mert Materazzi a 19. percben egyenlített – mellbe fejelte az olaszok neki beszóló gólszerzőjét, kiállították, a 11-es párbajt és így a vb-t pedig Trezeguet rontása után Olaszország nyerte meg.