Címke: nagy koppány zsolt

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. keretén belül működő Előretolt Helyőrség Íróakadémia 2016. augusztus 15–17-e között szervezi első nyári táborát.

Az utópia megidéz valamiféle aranykort, amelyben a művészek tényleg együtt mondják el mindazt, amiről úgy érzik, szólni érdemes.

Lapunk munkatársa, Nagy Koppány Zsolt író, műfordító is József Attila-díjat vett át pénteken.

Mária soha nem volt a szerencse kegyeltje: gyermekkorában apja és anyja folyton tépték egymást, no nem mint két héjamadár, hanem mint két mérges pulyka.

Töltött még bort, felhajtotta, s körbenézett a kocsmában üldögélő piszkos, gatyás, bamba ivócimborákon. Aztán nagyot sóhajtva káromkodott. Vagy fütyörészett.

Nem öröm kapni, ha rosszak voltak a szempontok.

Reszketve bújt a takaró alá. „Soha nem lesz vége”, gondolta, és fülelt. Odakinn huhogás, rémületes kacaj, majd koppanó, közeledő léptek. Valaki babrált a takaróján. Aztán egy hideg kezet érzett, amint benyúl, és megragadja a lábát.

Új könyvet kerestem, mégis örömmel fedeztem fel a polcon Bajor Andor zseniális (felnőtt?)mesekönyvét, (gyerek?)regényét, az Egy bátor egér viszontagságai című remekművet.

A resti szerényen húzódott meg a böhöm nagy állomásépület sarkában, és az út túloldalán álló rendőrséget és óvodát bámulhatta bárki, aki pár percre megállt a magas fémasztalok mellett.