Címke: munkaadók

A kutatás rávilágított, hogy a lakosság többsége mellett a magyar vállalatok jelentős többsége is egyetértene a minimálbér emelésének koncepciójával.

Közel 30 ezer forinttal emelkednének januártól a bruttó keresetek, amennyiben a mai bértárgyalásokon közelednek az álláspontok.

Immár harmadik éve csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre, ami kortól függően 1–10 nap lehet.

A közterhek fizetésemeléshez kötött csökkentésének ötlete bevallottan azt a célt szolgálja, hogy itthon tartsák a munkaerőt.

A béremelést a szakszervezetek szerint a cégeknek kellene fedezniük, elsősorban a hozzáadott érték növekedéséből adódó többletből.

A kormány tervei szerint a munkáltatók nem nyelhetnék le az alacsonyabb szociális hozzájárulási adó miatt keletkező megtakarítást.

A megtermelt profitból lehetne hosszú távon fedezni a munkavállalói béremelést, és nem a járulékok csökkentésével – mondta vasárnap Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1-en.

Magyarország szedi az egyik legnagyobb járulékot Európában. Azt a kormányzat is felismerte, hogy a magas elvonás versenyhátrányt okozhat, a tehercsökkentés ugyanakkor igen költséges lenne. Az európai középmezőnyt ötszázalékos mérsékléssel már elérhetnénk, ez azonban 450-500 milliárd forintjába is kerülhetne a közkasszának.

A béreket terhelő magas, nemzetközi összehasonlításban egyenesen kiemelkedő elvonások a szürkegazdaság meleg­ágyát jelentik.

Változatlanul pozitív a magyar munkaadók munkaerő-felvételi kedve, már több mint egy éve érezhető a munkaerőhiány a Manpower legfrissebb előrejelzése szerint.