Címke: költészet

Az Arany-emlékév segít a magyar kultúra újrafelfedezésében – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában, ahol Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv címmel nyílt kiállítás pénteken az Arany-emlékév keretében.

Turczi István alapította és vezeti Közép-Európa egyetlen költészeti folyóiratát, a Parnasszust, és egyben ő a Költők Világkongresszusának alelnöke is.

A kétszáz éve született Arany János költészetében megjelenő állat- és növényvilággal ismerkedhetnek meg az érdeklődők azon az interaktív kiállításon, amely hétfőn nyílt Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM).

Feleségén kívül legszűkebb környezete sem tudta, hogy ő rejtőzik az Áprily név mögött, ám gondosan csiszolt formájú, csendes, elégikus versei nagy feltűnést keltettek.

Arany János születésének kétszázadik évfordulóján halt meg Szepesi Attila. Én most nem a költőtől búcsúzom. A baráttól búcsúzom.

Hoffmann Rózsa (KDNP) arról emlékezett meg az Országgyűlésben, hogy 53 éve ünnepelik április 11-én, József Attila születésnapján a magyar költészet napját.

Juhász Anna hat és fél évvel ezelőtt alapította meg a Hadik Irodalmi Szalont, amellyel bizonyítja: az irodalom, a kultúra a XXI. században is üzenetet hordozó találkozási pont.

A köztársasági elnök az Arany János-emlékév hivatalos megnyitóján elmondta, a költőnek olyan idők jutottak osztályrészül, amelyek alapvetően határozták meg Magyarország sorsát.

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Arany János magyar költő, műfordító, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Arany János olyan kútforrása a magyar nemzeti identitásnak, amelyhez megmaradásunk érdekében időről időre vissza kell találnunk.