Címke: 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának a szobránál tartotta központi megemlékezését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról.

A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor vezérkari főnök, részt vettek katonai és állami szervezetek képviselői, jelen volt a diplomáciai testület több tagja.

A nemzeti gyásznapon a fővárosban, a Parlament előtti Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját.

Az 1867-es kiegyezés eredménye, a modern, polgári Magyarország megszilárdulása a reformkor szellemiségéből és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak véréből sarjadt.

Hajnal István történész Klebelsberg Kunó megbízásából a bécsi levéltárban kutatott, hogy megírja a Kossuth-emigráció törökországi történetét.

Március 15-én hat írónő vállalkozott arra, hogy feleségek, szerelmek és „mellékszereplők” bőrébe bújva megmutassa más aspektusból is az 1848-ban történteket.

Együtt vagyunk a szabadság ünnepében is zsidók és magyarok, zsidó magyarok vagy magyar zsidók, hiszen közös volt a szenvedés a szabadságért 169 évvel ezelőtt – mondta a miniszter.

Hermann Róbert történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára szerint a forradalom elítéltjei tudomásul vették sorsukat.

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete.

A kormánypárt szerint az egy ideje rendszeresen megjelenő rendzavarók visszaélnek a gyülekezés szabadságával és most is erre készülnek.