Zárt ajtók mögött kezdődik január utolsó napján a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőinek megvesztegetési pere a Kaposvári Törvényszék Vadócz Attila hadbíró vezette katonai tanácsa előtt. Előkészítő ülést tart a hadbíró, ami az új büntetőeljárásról szóló törvény szerint kötelező, és többek között azt hivatott szolgálni, hogy ne kerülhessen törvénysértő vád a bíróság elé. A hadbíró az előkészítő ülés után tűzi ki a tárgyalási napokat.
Jakubinyi Róbertet már a nyolcvanas években elítélték egy, a titkosszolgálatokhoz is kötődő betörőbanda orgazdájaként. Ez a banda volt a kriminalisták szerint a magyarországi szervezett bűnözés melegágya, a társaságot a Presztízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan – mint például az Energol Rt. volt vezetői – felbukkantak a kilencvenes években az olajbűnözésben. A titkosszolgálati kapcsolatok a rendszerváltást követően is működtek.
A vesztegetési ügy öt éve még a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, hogy aztán 2015. április 8-án elölről kezdődjön a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsán, ahol újabb két év múlva, 2017. október 19-én született meg az elmarasztaló elsőfokú ítélet. Jakubinyi Róbertet négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos Lajos, a Gyurcsány-kormány polgári elhárításának volt főigazgatója és Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt osztályvezetője megvesztegetése miatt.
Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá 150 millió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati vesztegetésért három évet kapott, és 100 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Eszerint Jakubinyi 150, illetve 100 millió forinttal vesztegette meg Galambost és Gyarmatit, hogy cserébe elsimítsák az ügyeit. Gyarmati egyébként tényleges elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kuratóriumának, ahova Galambos a leváltása után szintén bekerült.
Másodfokon formai hibák miatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet, és visszaadták ismét első fokra Kaposvárra. Az új elsőfokú eljárás azután kezdődhet meg, hogy tisztázódott, nem egyesítik a vesztegetési üggyel Jakubinyi másik, a fővárosban zárt ajtók mögött kezdődött perét. Annak ellenére tárgyalják külön, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint a két ügy szorosan összefügg.
Jakubinyi Róbert ellen adócsalás, sikkasztás és csempészet miatt indult ez a másik büntetőper, és a vád szerinti bűncselekményeket 2005–2007 között követte el az alapítványon belül. A vád szerint a férfi a csempészést az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal jogászainak jóváhagyásával követte el. Társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben a belföldi forgalomba bocsátott ázsiai importáruk után nem fizették meg a közterheket, több mint egymilliárd forinttal csökkentve az adóbevételeket.
Jakubinyit azzal is vádolják, hogy az ő utasítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami hozzá került, ám a pénzt nem az alapítvány, hanem a saját céljaira fordította. Ebben az ügyben március 1-jén folytatják a tárgyalást zárt ajtók mögött a Fővárosi Törvényszéken.
Jogerős ítélet
Jakubinyi Róbert jogerősen egy év szabadságvesztést kapott felfüggesztve a Pintér Sándor belügyminiszter lejáratását célzó ügyében. Az ítélet szerint a belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat akart az alvilágban szintén jól ismert Tanyi Györggyel külföldre juttatni, hogy lejárassák Pintért Sándort.