A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tó északi partján, 1–15 kilométer szélességű, összefüggő sávban húzódik. A Budapestnél valamelyest nagyobb összterületű park keleti szélén elhelyezkedő Tihanyi-félsziget hazánkban elsőként kapta meg a tájvédelmi körzet státust a múlt század derekán, és ez a 16 négyzetkilométernyi földnyelv rejti a nemzeti park legkülönlegesebb természeti kincseit. Az egyik geológiai érdekességet a gejzírkúp nevű, jellegzetes alakú sziklák jelentik, amelyek hévforrások működése nyomán keletkeztek: a szél formálta ezeket bazalttufából. A legismertebb forráskúp az Aranyház, mely a rajta élő sárga zuzmóról kapta nevét. Vulkáni működés során keletkezett az a két, jóval a Balaton vízszintje fölött elhelyezkedő katlan, amelyekben a híres Belső- és Külső-tó fekszik. Míg az előbbi vízterület horgászható is, utóbbi fokozottan védett, elláposodott vízfelszín, csak a környező magaslatokról tekinthető meg. Mindkét beltó vize kizárólag a helyben lehulló csapadékból származik. A Tihany körül nagyobb számban fellelhető balatoni kecskekörmök tulajdonképpen megkövesedett tengeri kagylók maradványai, amelyet a hullámverés koptatott gömbölyűre.
A félszigettől nyugati irányban medencék sora húzódik. A Pécselyi-medencét keretező rögsorozatban található a terület legmagasabb pontja, a Nagy-Gella, 416 méteres csúcsával. A Káli-medence felszíni képződményei közül a leglátványosabbak a bazaltkúpok és a szél évmilliók alatti munkájának emléket állító „kőtengerek”. A medence északi részén húzódik a Fekete-hegy, melynek a tetején lévő kilátóból a tágabb környék panorámáját élvezhetjük.
A Tapolcai-medence emblematikus képződményei a csonkakúp alakú tanúhegyek, köztük a Badacsony, a Gulács és a Tóti-hegy, melyek a tengeri üledék lepusztulásával felszínre került több millió éves, vulkáni eredetű kúpok. A medence és környéke barlangokban is gazdag. A legsokszínűbb programot a Tapolcai-tavasbarlang kínálja, amelynek föld alatti kristálytiszta karsztvizében csónakázni is lehet. A nemzeti parkot keletről szegélyező Kis-Balaton (képünkön) mocsaras területe hazánk egyik legsokszínűbb állat- és növénymenedéke, melyet csak ellenőrzött keretek között lehet látogatni. Mint ismert, a Tüskevár című tévésorozatot is ott forgatták.
