A közvélemény előtt „vörösiszapper” néven ismertté vált büntetőügyben a bizonyítási eljárás befejezését követően tegnap megkezdődtek a perbeszédek a Győri Törvényszéken.
Fejes Péter ügyész a vádbeszédében a vádirati tényállást változatlan tartalommal fenntartotta, s mintegy háromórás nyilatkozatában kifejtette: a vörösiszap-tározó kazetta fala 2010 őszén átszakadt, amelynek következtében közel kétmillió köbméter lúgos hatású víz és iszap kiömlött, ami közveszélyt idézett elő.

A tragédiában több mint 750 ezer köbméter szennyező anyag öntötte el a környék településeit
Fotó: MTI
A katasztrófa tíz ember halálát, 227 ember sérülését, 427 személy ingó és ingatlan vagyonának károsodását okozta, megzavarta a vasúti közlekedést, valamint természet- és környezetkárosító volt.
Az ügyész szerint a vádlottak tehát az eddigi legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófát idézték elő, a tervezési, kivitelezési és ellenőrzési hiányosságok miatt előállt katasztrófahelyzetbe nem avatkoztak be, a veszély felismerését követően az értesítési kötelezettségüknek nem tettek eleget, továbbá nem nyújtottak segítséget a bajba jutott településeknek.
A vádlottak ugyan felismerték a gátszakadás lehetőségét a szivárgási foltok 2010 nyarán történt megjelenése után, ezzel együtt a tárolt víz lúgosságának mértékét és mennyiségét sem a valós nagyságban adták meg, a gát átszakadásának megelőzésére nem tettek semmilyen intézkedést, tehát nem tettek eleget a karbantartási kötelezettségeiknek.
A túlzott mennyiségű víz tárolása és annak magas lúgkoncentrációja az altalaj tönkremenetelét meggyorsította, ez pedig tulajdonképpen a katasztrófa bekövetkezésének meghatározó tényezőjévé vált.
A tőlük függetlenül beindult okfolyamat során a vádlottak kötelezettsége lett volna, hogy megakadályozzák a bekövetkező tragédiát, illetve az iszapömlés után tájékoztassák a lakosságot, valamint a hatóságokat – hangzott el az ügyészi perbeszédben.
A vádirat szerint a közveszély előidézéséért és annak következményeiért az üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásaik folytán tizenegy, a közveszély elhárításának akadályozásáért, valamint az értesítési kötelezettség mellőzéséért szintén tizenegy, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséért pedig további négy vádlott felelős.
Az ügyészség két vádlott bűnösségét a katasztrófa utáni külső értesítési kötelezettség elmulasztásában nem látta megállapíthatónak, ezért ellenük ejtették a vádat.
A katasztrófa 2010. október 4-én következett be, amikor a MAL Zrt. tulajdonában álló Ajkai Timföldgyár Ajka és Kolontár között létesített tárolójának gátja átszakadt, és az így kiömlő, több mint 750 ezer köbméter erősen lúgos, maró hatású víz és iszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket.
Az ügyben a Veszprémi Törvényszék első fokon 2016 januárjában hozott ítéletet, és az ügy tizenöt terheltjét felmentette a vádak alól. A másod- fokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017 februárjában az indokolási kötelezettség megsértése miatt hatályon kívül helyezte a verdiktet, és új eljárás lefolytatásáról döntött.
Erre a Győri Törvényszéket jelölte ki, ahol 2017 októberében indult újra a büntetőper. A tárgyalás ma a védők perbeszédeivel folytatódik. Ítélet legkorábban decemberben várható.