Két hét múlva, február 4-én hoz ítéletet a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék. A tegnapi tárgyaláson az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike ártatlannak vallotta magát és felmentését kérte bűncselekmény hiányában.
Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatója arról beszélt: a 2010. október 4-én bekövetkezett tragédia ellen nem tudtak tenni semmit, mert az nem volt előre látható. Ezt számos szakértői vélemény is kimondta – tette hozzá. – Ami tőlünk tellett, emberileg és szakmailag is megtettük a gátszakadást követően – fogalmazott az egykori cégvezető, hozzátéve: – Nyolc és fél év után sem gondolom, hogy tudtam volna többet tenni.
Bakonyi Zoltán szerint a vád az eljárás során folyamatosan változott, s a közvetlen bizonyítékok köréből átcsúszott a közvetett bizonyítékok alkalmazásához. – Valós emberi és csapategységbe kovácsolt minket a vádhatóság, ami a katasztrófa előtt csak munkakapcsolat volt – tette hozzá.
Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak együttérzésüket fejezték ki az áldozatok hozzátartozóinak és azoknak, akiket a vörösiszap-katasztrófa valamilyen formában érintett. Kiemelték, hogy a történtek életük végéig elkísérik őket, s mint azt már említettük, kérték bűncselekmény hiányában történő felmentésüket.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő majdnem egymillió köbméter erősen maró nátronlúg, ami 300 ezer köbméter vörösiszapot vitt magával, három települést öntött el teljes egészében: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált, milliárdos károkat szenvedett a természet is.
Az ügyben tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja, a vezérigazgatótól az ügyeletes gátőrig – ellen emeltek vádat különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. A törvényszék álláspontja szerint a katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárást rendelt el, az ügyet elvéve Veszprémből a Győri Törvényszéket jelölte ki a második elsőfokú eljárás lefolytatására. A megismételt elsőfokú eljárás 2017. december 11-én kezdődött, az ügyészség változatlan vád mellett indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását. Ugyanakkor a vádat képviselő ügyész az eljárás végén, perbeszédében bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezte, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták.
A katasztrófa óta eltelt években több szakértő is megfogalmazta, hogy sokan hiányoznak a vádlottak padjáról, és nehezményezték, hogy a privatizáció után senki sem kérte számon a környezetvédelmi előírások betartását, illetve azt, hogy a tározót eleve hibásan építették egy patak medrére.