„A mintakeresztszelvény megcáfolhatatlan tényként bizonyítja a kolontári gát valós méretét, az alultervezés tényét. A gát magasítása során beépítendő földtömeg egyharmadát spórolhatták ki. Kolontáron tragikus és egyszerre dilettáns döntés volt a gát magasítása” – állítja Pálos László igazságügyi szakértő, aki szerint „az emberi tragédiák mellett a természet is áldozata az iszapömlésnek, és nem kiváltó tényezője” – írja szakvéleményének záró következtetéseiben, tárta fel a Magyar Hírlap.
Pálos László igazságügyi szakértő azt fogalmazta meg, hogy „emberi mulasztások sorozata vezetett a kolontári iszapkatasztrófához”. Az elsőfokú bíróság a büntetőperben valamennyi vádlottat felmentette, az „altalajt téve felelőssé” a 2010. október 4-én bekövetkezett tragédiáért. Pálos azóta szakvéleményt is készített, amelyet a Legfőbb Ügyészségnek küldött meg, kezdeményezve, indítványozzák szakértői meghallgatását vagy kirendelését a büntetőügy másodfokú eljárásában.
Azért szánta el magát erre a lépésre, mert a bíróság már számos szakértőt is megalázott – nem csak a vörösiszap-, hanem a Biszkuperben is, amint erről a Heti Válasz is írt – , és elfogultság miatt ki is zárták őket az eljárásból. De legalább másodfokon ki kellene derülnie, hogy igazából mi történt, és kit milyen felelősség terhel.
Rövidesen elkészül a január 28-án megszületett elsőfokú ítélet írott változata. A büntetőper – amelyben mind a tizenöt vádlottat felmentette az elsőfokú bíróság – másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik. Az elsőfokú ítéletet óriási felháborodás követte. A károsultak tüntetésbe kezdtek, igazságot követelve a veszprémi törvényszék épülete elé vonultak, az egyszerű emberek pedig az ítélet kapcsán jó néhány nevet az emlékezetükbe véstek.
Pálos László igazságügyi szakértő szerint a kérdéses földmennyiség kispórolásával néhány tízmillió forintot lehetett megtakarítani. A kolontári katasztrófa szakértői szemmel feldolgozott részleteit a Magyar Hírlap oldalán olvashatja.
