A szervezet jelenlegi vezetője dr. Makai Lajos, aki a hivatalos életrajza szerint 1981-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, 1981 és ‘83 között fogalmazó, majd 1983. december 1-én a Marcali Városi Bíróság bírájává nevezték ki. Figyelemre méltó, hogy még ugyanabban az évben (más forrásunk szerint viszont később, 1985-ben) Miniszteri Dicséretet kapott, aminek okáról szemérmesen hallgat.
A következő, amit megjegyez, hogy 1989-1991 között a Kaposvári Városi Bíróság büntetőbírája, 1991-től pedig a Somogy Megyei Bíróságon megyei bírósági bíró, és ‘97. január 1-től kollégiumvezető. 2003-ban került át a Pécsi Ítélőtáblára, s ekkor lett a MABIE alelnöke is. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült, decemberben pedig a MABIE elnökévé választották – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.
Makai 2013-ban újrázott, de 10 év alatt sem unt rá az egyesület vezetésére: harmadszor is elfoglalná az elnöki széket. “Iparági” híresztelések szerint céljai eléréséhez szüksége van a rendszerkritikus bírák legalább egy részének a szavazatára, ezért is fordult szembe látványosan az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), és járult hozzá ahhoz, hogy a MABIE honlapját amolyan üzenőfalként használja a belső ellenzék.
E lépését az teszi igazán visszatetszővé, hogy 2011/12-ben a Makai vezetése alatt álló egyesület is részt vett a bírói igazgatási rendszer reformjának kidolgozásában. Sőt, a MABIE-elnök voltaképpen a védelmébe vette azt a jelenleginél központosítottabb modellt, ami utóbb a Velencei Bizottság nyomására nyerte el mai formáját. Ezért meg is kapta a magáét, a Népszava például azt írta (2012-02-06. szám) róla: táblabírósági vezetői kinevezését a “fideszes igazságügyi törvények” támogatása miatt kapta.
Makai Lajos ugyanakkor tiltakozott a bírói nyugdíjkorhatár 62 évre történő leszállítása ellen. A kormánynak ezt az intézkedését sokan párhuzamba állították a német állam második világháborút követő “Entnazifizierung”-jával, vagyis az államigazgatás és az igazságszolgáltatás “nácitalanításával”, mondván ezzel az intézkedéssel néhány év alatt eltüntethetőek az igazságszolgáltatásból a Kádár-korban szocializálódott ítészek, ami jelentős szellemi megtisztulással járt volna, de a Soros György fizetési listáján szereplő Helsinki Bizottság Strasbourgban elintézte, hogy ez ne így legyen…
A MABIE elnöke jövőre tölti be 62. életévét. A törvény tehát nem akadályozta volna meg abban, hogy kitöltse hivatali idejét, és úgy vonuljon nyugdíjba, mint a Pécsi Ítélőtábla és a bírói egyesület megbecsült exelnöke. Nem… Makait valószínűleg a “kommunistátalanítás” zavarta igazán. Legalábbis, a hivatalos életrajzából “kifelejtett” részletekből akár erre is következtethetünk.
Makai bírói pályafutása ugyanis nem volt töretlen. Való igaz, hogy az egyetem elvégzése után fogalmazóként belépett a bíróvá válás előszobájába, de pontosan 3 év után – tehát közvetlenül a célvonal előtt – otthagyta Marcalit. Miért? A PÁRTÉRT!
Biztos forrásból tudjuk – írja a Tűzfalcsoport – , hogy 1986. december 1-vel dr. Makai Lajos az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Közigazgatási és Adminisztratív Osztályára került, mint politikai munkatárs. A MABIE jelenlegi és talán leendő elnöke, a nagy hirtelenjében rendszerkritikussá vált Makai Lajos mögött akkor már másfél éves mozgalmi múlt volt. A KISZ-be 14 évesen, 1971-ben lépett be, s aligha kényszer hatására, ugyanis 1983-ig nem csak tagja, de különböző szintű vezetője is volt a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, s 1979-től a rendszerváltozásig az MSZMP-nek is büszke tagja volt.
Úgy hírlik, vele szemben Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék balliberális sajtó által elsiratott exelnöke száll ringbe. Róla korábban megírtuk, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnökeként még Gyurcsány Ferenc előterjesztésére kapott 2007-ben állami kitüntetést, amit részben a 2006-os „helytállásával” indokolt a bukott szocialista miniszterelnök.
A „helytállás”, mint tudjuk, azt jelentette, hogy a PKKB bírái számos tüntetőt tartóztattak le és ítéltek el koholt vagy hiányos bizonyítékok alapján – futószalagon. Ezt az igazságtalanságot csak a 2010-es kormányváltás után, a Balsai-jelentés nyomán meghozott semmisségi törvénnyel lehetett valamelyest helyre hozni – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.
A teljes cikk a Tűzfalcsoport oldalán olvasható el.