Arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik, de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélhető, hogy az Európai Bizottság (EB) is visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján abból az alkalomból, hogy megküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak tegnap Magyarország.
Ezekben bemutatták, hogy a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. A politikus hangsúlyozta: elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között.
A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy az eljárás a második szakaszban van, ezért indokolt véleményt kellett megválaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a felsőoktatás nemzeti hatáskörbe tartozik az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben.
Völner Pál a kettős mércére is felhívta a figyelmet, mint mondta, Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az Európai Gazdasági Közösség térségében lévő székhelyet. Vagyis ha a mi szabályozásunk nem megfelelő, akkor ezekkel az országokkal szemben is eljárást kellene indítani – hangsúlyozta.
Az EB kifogásolta a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint „semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között”, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében – tette hozzá.
A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás az első szakaszban van, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, mert továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet – mutatott rá Völner. Kiemelte: a szabályozás átláthatóságot és a pénzek átlátható áramlását biztosítja.
A Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el, ráadásul az Egyesült Államokban és Izraelben is van hasonló törvény, sőt az EU maga is készült egy hasonló szabályozásra.