Brutális pusztítással járna a Soros-terv végrehajtása, az amerikai milliárdos elképzeléseinek megvalósítása visszavethetné az egész kontinenst. Ezért is különösen érdekes, hogy a terv kivitelezésében a brüsszeli Európai Bizottság is részt vesz – mondta lapunknak az igazságügyi miniszter helyettese. – Ha Soros ötlete ilyen veszélyes, miért segédkezik benne mégis az unió egyik legfontosabb adminisztratív szervezete? – tettük fel a kérdést Völner Pálnak.
– Elsőként fel kell idézni a Soros-terv pontjait – kezdte válaszát a kormánypárti politikus. Ezek szerint évente egymillió migránst kell befogadnia Európának Ázsiából és Afrikából, s minden érkező részére csak az első két évben kilencmillió forintnak megfelelő segélyt kell adni. Emellett a kontinens országainak kell fedezniük a migránsok betelepítésének minden más költségét, így a családegyesítést, a közbiztonság fenntartását, az oktatást, a nyelvtanítást is. Ha pedig valamelyik állam ezeket az összességében horribilis összegeket nem tudja kifizetni, akkor kölcsönt vehet fel a globális pénzügyi köröktől, esetleg magától az amerikai milliárdostól.
– Soros György és az Európai Bizottság érdekei ez ügyben minden bizonnyal azonosak, mind a két szereplő hasznot húzhat ugyanis abból, ha eltűnik a kontinens jelenleg még létező stabilitása – vélekedett Völner Pál. Majd így folytatta: először is érdemes rögzíteni, hogy bizonytalan viszonyok közepette könnyen elszabadulhatnak az árfolyamok, nagyot veszíthetnek értékükből a különböző fizetőeszközök, s hatalmas pénzeket lehet keresni rövid idő leforgása alatt. – A korábbi évtizedek történései alapján tény, hogy Soros György egy olyan spekuláns, aki emberek tömegét képes tönkretenni, csak hogy hasznot húzzon – mondta a miniszterhelyettes.
De Völner Pál szerint a kaotikus viszonyok kialakulása akár Brüsszelnek is érdeke lehet. A különféle jelek alapján úgy tűnik, hogy a Soros-terv, a kötelező betelepítés alkalmas eszköz a ma még erős nemzetállamok stabilitásának megingatásához, az európai kultúra felszámolásához. A jelenlegi egyensúly megbomlása után pedig bárki könnyen érvelhetne a népek jogainak megkurtítása, a további központosítás, vagyis lényegében az Egyesült Európai Államok megalakítása mellett.
A kormánypárti politikus szerint a brüsszeli adminisztráció nem tett le olyan szisztéma létrehozásáról, amely kvóták alapján osztaná el, mégpedig kötelezően és állandó jelleggel a kontinensre érkező migránsokat. – Az eddig napvilágot látott részletekből arra lehet következtetni, hogy a Brüsszel szorgalmazta megoldás veszélybe sodorná Európát és a földrész biztonságát. A módszer tulajdonképpen rendszeres embervásárnak felelne meg – fogalmazott Völner Pál. Az elmúlt időszak történései alapján a politikus úgy véli: az Európai Bizottság már tavaly nyáron megkezdte volna a Soros-terv végrehajtását, s bevezette volna a migránsok állandó elosztását, ám ezt késleltette a Magyarország által kezdeményezett kvótaper.
– Az Európai Bíróság ugyan nem fogadta el a magyar érveket, de több fontos támpont is kiolvasható a luxembourgi ítéletből – mondta a miniszterhelyettes. Például az, hogy jelenleg nem állnak fenn olyan okok, amelyek miatt a lejárt kvótaszabályokat újabbakkal kellene pótolni. Emellett az is egyértelmű lett, hogy csak bonyolult eljárásban, a tagállamok parlamentjeinek jóváhagyásával lehetne állandó, kötelező kvótarendszert kialakítani. Ezzel együtt is vigyázni kell azonban – jegyezte meg a miniszterhelyettes –, Brüsszel ugyanis már a kvótaítélet napján bejelentette, hogy még az év végig kidolgozzák a kötelező elosztási rendszert.
A politikus végezetül arról beszélt, hogy a betelepítés elé újabb akadályt gördíthet Magyarország, mégpedig a mostani nemzeti konzultációval. Leszögezte: akinek fontos, hogy miképpen alakul Magyarország jövője, az mindenképpen töltse ki az ívet, s véleményét küldje el a kormánynak. Fontos ugyanis, hogy a magyar emberek minél egyértelműbben kifejezzék akaratukat és a kormány mögött a lehető legszélesebb támogatás álljon.
Újabb kérésre várnak Junckerék?
Az Európai Bizottság kész megvizsgálni, ha a migrációs nyomás okozta megnövekedett kiadások miatt újabb segítségre irányuló kérés érkezik, de ez idáig nem érkezett ilyen kérelem – közölte tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján Natasha Bertaud bizottsági szóvivő újságírói kérdésre válaszolva. Elmondta, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között folytatott levélváltásban a bizottság elnöke leszögezte, hogy az Európai Unió már jelentős összegű támogatást nyújtott Magyarországnak a migrációs nyomás okozta kiadások, beleértve az unió külső határait jelentő magyar déli határszakasz védelme megnövekedett költségének támogatását is. A szóvivő nyilatkozata azért különös, mert Orbán Viktor szeptember elején levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez. „A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön. Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje” – fogalmazott a miniszterelnök.