Hiába ismerte be P. László, hogy ő robbantott 2016. szeptember 24-én este a fővárosi Teréz körút–Király utca sarkán, vallomása önmagában nem elegendő a bíróságon, hogy kimondják a bűnösségét; a gyanúsított beismerő vallomását egyéb bizonyítékokkal is alá kell támasztania a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF).
Első lépésként a nyomozó ügyészek összevetik P. László egyébként részletgazdag beismerő vallomását a már rendelkezésre álló tárgyi bizonyítékokkal, tanúvallomásokkal, valamint a vallomásáig még nem ismert részletekre bizonyítékokat kell beszerezni. Minderre azért van szükség, hogy a vád a beismerő vallomás esetleges visszavonása után is megálljon majd a bíróságon, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény is ezt írja elő. Úgy tudjuk, P. László három nap alatt tett vallomásában több újdonság is volt a nyomozó hatóság számára.
A gyanúsított például megnevezte, hol szerezte be a saját maga készítette robbanóanyag alkotóelemeit.
Információnk szerint P. László vallomása életszerű, ám ennek ellenére a KNYF-nek bizonyítania kell, hogy valóban a fiatalember hozta működésbe a pokolgépét. Az kevés, hogy a gyanúsított állítja, ő volt az. A kriminalisztikában jártas szakemberek emlékeztetnek Soós Lajosra, aki társaival egy rendőrt is megölt 1979. július 9-én.
Soós jól tudta, hogy tetteiért fel fogják akasztani, így időt húzva bevallotta, hogy 1977-ben ő lőtte agyon a Hungária körúton, az MTK-pálya mellett lévő OTP-fiók két pénztárosnőjét. Az akkor kezdő nyomozó Kovács Lajos és munkatársai azonban bizonyították, hogy Soós nem lehetett a gyilkos.
P. Lászlóról csak akkor fogja kimondani a bíróság, hogy bűnös a Teréz körúti robbantás elkövetése miatt, ha ezt egyéb bizonyítékok is alátámasztják oly módon, hogy a bizonyítékok egységes logikai rendszerbe illeszkednek. A beismerő vallomás leginkább azért fontos egy nyomozás során, hogy meggyorsítsa és egyszerűsítse a vizsgálatot, ám a vádemeléshez nem feltétlenül szükséges.

A férfi beismerő vallomását egyéb bizonyítékokkal is alá kell támasztani
Elég csak a Fenyő-ügyre emlékezni. Jozef Rohácot első fokon annak ellenére életfogytiglanra ítélték egyebek mellett Fenyő János megölése miatt, hogy az eljárás alatt végig tagadta, hogy ő volna a tettes. Bűnösségét tárgyi bizonyíték – a helyszín közelében eldobott sapkában megtalált DNS-hordozója –, valamint tanúvallomás bizonyította.
Ugyanakkor lényeges, hogy kiderüljön, P. László miért támadt a két, állítása szerint még csak nem is ismert rendőrre. Az ugyanis nem tisztázott még, hogy valóban nem volt-e társa a gyanúsítottnak a bűncselekmény bármelyik szakaszában, bár ő eddig nem beszélt társról. Kérdés továbbá, miből volt egymillió forintja, amiből a robbanószer kikísérletezésében is használt présházat vásárolta, hiszen szülei állítólag nem adtak neki, és nem volt állandó jövedelme sem.
Ezekre a kérdésekre várják egyebek mellett a választ P. Lászlótól a nyomozó ügyészek, akik ma folytatják a férfi kihallgatását.