A mi Urunk megkeresztelkedését, a napkeleti bölcsek látogatását az újszülött Jézusnál és a kánai menyegzőt ünnepeljük vízkeresztkor – jelentette ki lapunknak a veresegyházi római katolikus plébános. Molnár Zsolt elmondta, hogy az ünnep eredeti neve epifánia, a görög szó azt jelenti: az uralkodó megjelenése. – Jézus Krisztus mindhárom misztériumban ünnepélyesen megjelenik ez embereknek, és valamilyen módon megismerhetővé válik. Akár úgy, hogy a kicsit a pogányokat is képviselő napkeleti bölcsek találkoznak a megszületett Megváltóval, vagy akkor, amikor Jézus megkeresztelkedik, és megkezdi nyilvános működését.
A kánai menyegzőn pedig először művel nyilvánosan csodát, és ezzel megmutatja isteni erejét – hangsúlyozta a római katolikus plébános. Hozzátette: vízkereszt a karácsonyi ünnepkör lezárása, az ortodoxok ilyenkor emlékeznek meg az Úr születéséről. Emellett ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát is.
A magyar vízkereszt elnevezés az ebben az időben hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető. – Az utóbbi esztendőkben növekedett a vízkereszt jelentősége, mert bár mindig is úgynevezett parancsolt ünnep volt, de korábban még a karácsonyhoz legközelebbi vasárnapon tartották. Nemrég azonban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia bevezette, hogy kimondottan vízkereszt napján, január 6-án ünnepeljünk, a szentmisén való részvétel a hívek számára kötelező – mutatott rá Molnár Zsolt plébános.
Kemenes Gábor börtönlelkész, Nagykovácsi plébánosa is kiemelte: az egyház törekszik arra, hogy vízkereszt ünnepe nagyobb hangsúlyt kapjon. – A megígért Megváltó eljött a választott népnek, így beteljesedtek az ígéretek. Vízkereszt napján azt ünnepeljük, hogy Jézus megjelent a világ előtt. A kisdedet meglátogató napkeleti királyok ugyanis nem a választott néphez tartoznak, ez arra utal, hogy Krisztus mindenkinek elhozta az üdvözülést. Eljött, és úgy jelenik meg, mint a világ megváltója, akit köszöntenek a népek. Ez nagyon komoly fordulat, mert Jézus mindenkit hív, aki szeretne választ adni Isten szólítására – emelte ki catya.
Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör vége, egyben a hamvazószerdáig tartó farsang nyitánya. Január 6-tól kezdetét veszi a mulatozás, a móka, a maskarázás. Régen az esküvőket is ekkor tartották, mert a húsvéti böjtben már tilos vigadozni. A nagyböjt kezdetéig tartó farsang idején ismerkedtek a fiatalok, sőt nemegyszer a jövendőbelit is a mulatságokon választották ki.