– Ön 2010 októberében került a cég élére. Mi változott a vezérigazgatósága alatt?
– Elsősorban azt hangsúlyoznám, hogy amikor ide kerültem, a Széchenyi, a Gellért, a Rudas és a Lukács kivételével mindegyik fürdő és a cég teljes egészében is veszteséges volt. Ezzel szemben a tavalyi év már 3,7 milliárd profitot hozott. E látványos sikertörténet kulcsfontosságú eleme, hogy Tarlós István főpolgármester úr partner volt abban, hogy a BGYH-nál képződött eredmény egészét nálunk hagyta fürdőfelújításra. Legelőször a Rudas Gyógyfürdő fejlesztését oldottuk meg ilyen módon 2014-ben, a fürdőépület déli része korábban – mondhatni – csövestanya volt. Egy másik nagyon fontos fejlesztésünk a Paskál volt, ahol napi 300 fős vendégforgalommal számoltunk a kilenc hónapot kitevő nem nyári időszakban, ám már naponta 900 körül van a látogatók száma. Bár a 2015-ben átadott Dandár kicsi fürdő, mégis fontos igényt elégít ki. Jelenleg már csak a Csillaghegyi fürdő veszteséges, de a szeptemberi átadást követően már rentábilis lesz ez a hatalmas, tízhektáros ősparkban elhelyezkedő egységünk is.
A budapesti strandok ma már komoly nyereséget termelnek
Fotó: ÉberlingAndrás
– Több strandot már egész évben üzemelő fürdővé alakítottak. Melyek ezek?
– A 2016 nyarán elkészült fejlesztés révén a Paskál fürdő területén is kialakítottunk egy egész évben üzemelő fürdőt. Tavaly befejeződött a Palatinus átalakítása is, ahol a főépület felújításával egy állandó fürdőrészt is beépítettünk az eredetileg öltözőépületnek készült részbe. A Csillaghegyi strandfürdő már korábban is egész évben üzemelt, ám ott most készül egy 7500 négyzetméternyi fürdőépület, amelyet várhatóan augusztus közepe környékén tudunk átadni. A mai tudásunk szerint Pünkösdfürdőt és a Rómait meghagynánk idényjellegű strandnak, mert ezeken alacsonyabb hőmérsékletű – 21-22 fokos – víz áll rendelkezésre, amelynek költséges lenne télen a felfűtése.
– Milyen újítások várják a fürdőkbe látogatókat?
– Ettől az idénytől kezdve az összes egységünkben bevezettük a készpénzmentes fizetést. Strapabíró, termálvízálló, nyakba akasztható feltöltős kártyával lehet fizetni a büfékben. Az eszköz öt évig használható, mindössze háromszáz forint a letétje, amelyet vissza is kapnak a vendégek az említett idő elteltével. Gyorsabb és biztonságosabb így a fizetés, emellett minden pénzforgalom ellenőrizhetővé válik.
– Bankkártyával is lehet vásárolni a büfékben?
– Igen, továbbra is mindenhol lehet fizetni ilyen módon, a Széchenyiben ebben az évben még készpénzzel is az oda látogató külföldiek nagy száma miatt, de ezt a megoldást szeptemberben felülvizsgáljuk.
– Azt mondta, hogy a jegyvásárlók között túlnyomó többségben vannak a külföldiek. Ez elmondható a fürdők egész vendégkörének összetételéről?
– Összességében a vendégek fele külföldi, jelentős látogatószámot tesznek ki a bérletesek mellett az OEP-es beutaltak is, mindkét csoportot gyakorlatilag teljes egészében magyarok alkotják.
– A látogatók mennyire tudhatják biztonságban a holmijaikat?
– Az elmúlt években majdnem az összes szekrényünket lecseréltük – ez 4-5 ezret jelent – olyan szerkezetekre, amelyek kis túlzással páncélszekrénynek nevezhetők. A saját emberünk 20 perc alatt tudta kinyitni pajszerrel a biztonsági szekrényt. Ugyanakkor itt is elmondanám, hogy a fürdő kizárólag az értékmegőrzőben elhelyezett tárgyakért tud felelősséget vállalni.
– Milyen kedvezményeket vehetnek igénybe a vendégek?
– Mivel a két legdrágább fürdőnkben – a Széchenyiben és a Gellértben – a pénztárnál jegyet váltók között a külföldiek aránya 90 százalék felett van, ezekre a helyekre találtuk ki az úgynevezett Zsigmondy-kártyát. Ennek évenkénti ára 5000 forint, és a BGYH központjában lehet kiváltani. A névre szóló, fényképes igazolvány 50 százalékos kedvezményt biztosít a két fürdő belépőjegyeire, tehát mindössze két látogatás után megtérül az ára. A negyed-, fél- és az egyéves bérletek is jelentős kedvezményt jelentenek: vannak vendégeink, akik az éves bérlettel akár 340-350-szer is ellátogatnak a fürdőkbe egy esztendő alatt, így egy alkalom ára például a Széchenyi fürdőben ezer forint alatt jön ki. A féléves bérlet egy naptári éven belül 186 alkalommal biztosít belépést, a negyedéves pedig 94-szer jogosít fel erre. A 15 és az 50 alkalmas bérletek öt és húsz százalék közötti kedvezményeket biztosítanak. A strandokon családi kedvezmények is igénybe vehetők: két felnőtt-két gyerek vagy egy felnőtt-két gyerek felállás esetén az egyik gyermek ingyen jön be. Természetesen diák- és nyugdíjaskedvezmény minden egységünkben van.
– A fiatalok körében mennyire népszerűek a fürdők?
– Az elmúlt 6-7 évben a tudatos munkánk eredményeképpen egyre fiatalabb lett a vendégkör. A Széchenyi és a Rudas új részlegében nagyon sok új, 21-22 éves látogatónk is van. Ők voltak a reklámjaink célcsoportja az úgynevezett SPArty nevű bulikkal, amelyeket tavasztól őszig a Széchenyiben, télen pedig a Lukácsban rendezünk meg. 1500-2000 látogató vesz részt ezeken a hétvégi programokon, amelyek este tíztől hajnalig tartanak.
– Milyen fejlesztések vannak még folyamatban?
– Ez év elején a Pesterzsébeti fürdő felújítása, bővítése is elkezdődött, decemberben szeretnénk átadni a főépületének egy részét, hogy télen már működhessen. A fürdő többi részének – fedett élményfürdő, kinti nyitott medencék – átadására 2019 tavaszán kerül sor. A Király Gyógyfürdő fejlesztése még előttünk áll, ahogy a Gellért bővítése is hátra van még.
– Mit lehet tudni a Dagályról?
– A tavalyi vizes világbajnokság megrendezéséhez adtuk át a Dagályt a magyar államnak a Fővárosi Közgyűlés döntésének értelmében. Jelenleg folynak a fürdő felújítási munkái, még nyár folyamán el fog dőlni, hogy ki fogja üzemeltetni. Mi reméljük, hogy a BGYH megkapja ezt a jogot, nagyon jó szimbiózisban tudnánk együttműködni a szomszédos Duna Arénát üzemeltető Nemzeti Sportközponttal és a Bp2017 Kft.-vel. Azért is lenne előnyös ez a megoldás, mert így a Dagály része lenne a hálózatunknak, és ezt a vendégeink is igénylik. Például a Dagály fogadta a legtöbb – csúcsidőben napi 300-400 – OEP-es beutaltat, ám egy magában álló gyógyfürdőhöz nem építhető ki orvosgárda, ez csak nagyobb, a mienkhez hasonló hálózat keretében lehetséges.
– Megfelel a BGYH igényeinek a jelenleg folyó felújítás?
– Annak a kivitelezése folyik, amit a tervező megálmodott, és ez nekünk nem feltétlenül jó. Jobb lenne, ha a leendő üzemeltető mondaná meg, hogy mi épüljön. Mi, mint BGYH Zrt., jobban értünk egy fürdő üzemeltetéséhez, mint bármilyen tervező Magyarországon, és szomorú lenne, ha nem így lenne.
– Miért léptek ki a Magyar Fürdőszövetségből?
– Messze nem teljesíti azt a feladatot, ami szükséges lenne, és úgy gondoljuk, hogy a BGYH nem lehet egy olyan szervezet tagja, amely öncélú és nem eredményorientált. Ők nem nagyon beszélnek arról, hogy kiléptünk, és úgy tesznek, mintha még tagok lennénk.
– Megéri önöknél dolgozni? Milyenek a bérviszonyok a BGYH-nál?
– Az elmúlt évek béremelkedései jóval meghaladták nálunk az országos átlagot. A vezetők, osztályvezetők fizetése több mint duplájára emelkedett 2011 és a tavalyi év között. A fizikai munkavállalóké még ennél is nagyobb arányban, két és félszeresére nőtt, és már a takarítók bruttó havi bére is eléri a 220 ezer forintot, ám minden juttatást figyelembe véve az ő bruttó bérük is megközelíti a havi negyedmillió forintot. Több mint ezer dolgozónak van jelenleg, és ha minden tervezett felújítás és négyévszakosítás megtörténik, 1200-1300 főt fogunk alkalmazni. A jelenlegi hazai viszonyokra jellemző, hogy még ilyen, viszonylag jó bérek mellett is küzdünk a munkaerőhiánnyal.
– Kétségtelen a fejlődés, de nem csak sikertörténetek vannak. Mi okozta a Rác fürdő kálváriáját?
– A Rác fürdő 2002-ben olyan állapotba került, hogy be kellett zárni, a BGYH-nak akkor nem volt elég pénze a rendbetételéhez. Jelentkezett egy magánbefektető, hogy hoz tőkét a felújításhoz, ezért az elkészült létesítmény 75 százalékát kérte cserébe, amibe a BGYH fővárosi támogatással bele is egyezett. Azonban a befektető olyan hitelt vett fel, amelynek a fedezete maga a Rác fürdő volt, és különös módon ebbe is beleegyezett a főváros. A fürdő 2010-re készült el, mintegy tízmilliárd forint állami támogatásból és hitelből, amelynek értéke az elmúlt időben készült vagyonértékelések szerint 5 és 8 milliárd forint között van. A fővárosi önkormányzat hozott egy olyan döntést – Tarlós István előterjesztésében –, hogy vissza kívánja szerezni a Rác fürdő teljes tulajdonjogát. Ha fővárosi tulajdonba kerül a létesítmény – számításaim szerint ennek a nyáron meg kell történnie –, hat hónapon belül meg fogjuk nyitni a fürdőt. Ha sikerül a fővárosnak a fürdőt visszaszereznie, úgy a Rác fürdő lesz a főváros fürdőinek ékköve a Gellért, a Rudas és a Széchenyi mellett.
