Komoly szakmai vitát váltott ki a kormány azon terve, hogy Magyarországon is bevezeti a non-doktori rendszert. Ez – mint a Magyar Idők megírta – azt jelentené, hogy egyes szakmákban az orvosok helyett az egyetemet végzett ápolók önállóan végezhetnének bizonyos ellátásokat. A mesterfokozatú ápolók a tervek szerint az alapellátásban, a sürgősségi, az aneszteziológiai, az intenzív terápiás és az idősellátó osztályokon, valamint a műtétek körüli tevékenységek során kapnának ilyen jogosítványokat.
Tomcsányi János kardiológus professzor szkeptikusan látja a majdnem doktorok szerepét. Mint fogalmazott: még egy orvosegyetemet végzett szakembernek is hosszú időbe telik a pontos diagnózis felállítása, ezért történik annyi felesleg vizsgálat.
– Ebből a rendszerből csak több majdnem helyes diagnózis, majdnem meggyógyult beteg jöhet ki, sokkal több vizsgálattal és sokkal több pénzért – nyilatkozta. Hozzátette: nem gondolja helyes érvelésnek, hogy azért, mert máshol így csinálják, ez feltétlenül jó.
Betegfókusz című blogjában az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese úgy vélte: nem szabad elítélni ezt a kezdeményezést, mielőtt megláthatnánk, milyen rövid és hosszú távú hatása lesz a magyar egészségügyre.
Ficzere Andrea rámutatott: nyugaton bevett szokás, hogy a beteg először ápolóval vagy asszisztenssel találkozik, és mindent, ami nem szükségszerűen orvosi feladat, ő lát el, hogy az orvos valóban csak az orvosi tevékenységgel foglalkozhasson. De kételyeinek is hangot adott, mint írta: az elképzelés valószínűleg csak akkor fog működni, ha sokkal több fiatalt sikerül megnyerni az egészségügynek, és akkor összességében több – különböző képzettséggel rendelkező – ápoló dolgozik majd az intézményekben.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy látja: éppen egy világos előmeneteli és az ahhoz rendelt bérrendszer az, amivel motiválni lehet az egészségügy irányába. Egyetemi végzettséggel jelenleg 205 ezer forint a kezdő bruttó alapbér, 25-30 éves munkatapasztalattal – a pótlékokkal, illetményekkel együtt – pedig havi 300 ezer forintot vihet haza egy ápoló. Ez a kiemelt fizetés azonban csak azoknak jár, akik olyan munkakörben dolgoznak, ahol a jogszabályok is megkövetelik az egyetemi diplomát, ezért – tette hozzá Balogh Zoltán – az is nagyon fontos, hogy a jogi szabályozás kövesse a képzési változásokat.
Ezt egyértelműen pozitívnak tartja a MESZK elnöke, hiszen eddig csupán egy általános egyetemi oklevelet szerezhettek mesterképzésen az ápolók, akik azonban ezután – az eddigi OKJ-s képzés helyett – egyetemen specializálódhatnak a különféle szakirányokba.