Érdemi intézkedést kér a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István az egészségügyi államtitkártól abban a levélben, amelyben egyebek mellett azt állítja: „megállapítható, hogy szemben a nyilvántartások alapján fellelhető kevesebb mint 140, megfelelő szakképesítéssel bíró orvossal, a jelenleg érvényes minimumfeltételek teljesítéséhez több mint 600-ra lenne szükség”. Az elnök ezt arra a felmérésre alapozza, amelyről maga is azt írja, hogy annak során az akut betegellátást nyújtó kórházak közel feléből sikerült csak használható adatokat nyerniük. Ehhez képest megállapítják például, hogy az ellátáshoz szükséges személyi és képesítési feltételeknek a legmagasabb szintű szolgáltatók közül a négy egyetem mellett csak három megyei kórház felel meg, alacsonyabb szinten pedig csak négy intézményt találtak rendben. Azt írják, hogy a munkaerőhiány miatt az ellátók sokféle szabályszegésre kényszerülnek, gyakran nemhogy sürgősségi, de egyéb szakorvos sem található minden esetben az osztályon, a műszakokat rendre rezidensekkel láttatják el.
A tisztánlátáshoz tudni kellene, ki hol dolgozik részállásban
A levélben az elnök azt írja, a felmérést azért indították, mert az elmúlt időszakban számos panasz érkezett a tagoktól a hazai sürgősségi betegellátó osztályok orvos- és nővérhiánya, túlterheltsége, és az ennek nyomán – a folyamatos ellátás érdekében – folytatott törvénysértő gyakorlat kapcsán. A kamara a bejelentések hatására elrendelte a sürgősségi betegellátó helyek humánerő-helyzetének felmérését. „Ki kell mondanunk, hogy munkánkat igen megnehezítette az érintettek megfélemlítettsége” – áll a levélben. Az érintett szakmát képviselő Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke azonban egészen másként látja ezt.
Berényi Tamás lapunknak azt mondta: kollégái azért nem akartak részt venni a MOK felmérésében, mert a társasághoz hasonlóan semmilyen, a tulajdonos és a menedzsment háta mögött zajló adatgyűjtést nem támogatnak, mert az nem szolgál megbízható adatokkal. A konkrét felméréssel kapcsolatban pedig számos olyan információjuk van, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg annak hitelességét. A sürgősségi ellátásban is minőségi humánerőforrás-hiány van, ahogyan csaknem minden orvosi területen. Ugyanakkor csak olyan felmérésnek van értelme, amely orvosra lebontva mutatja meg, ki hol és milyen minőségben – részállásban, külsősként stb. – dolgozik, mert akkor lehet kétséget kizáróan megállapítani, elegendő orvos áll-e rendelkezésre.
A szakállamtitkárságnál úgy reagáltak a felmérésre, hogy annak módszertanát és az adatok forrását sem ismerik, így csak annyit mondhatnak, hogy eddig sem a szolgáltatóktól, sem a Magyar Kórházszövetségtől nem érkezett olyan jelzés, amely a MOK által felvetett problémára irányult volna.
Hiányos a kötelező gyógykezelés szabályozása
Hiányos, illetve nem egyértelmű a pszichiátriai betegek kötelező intézeti gyógykezelésére vonatkozó szakmai szabályozás – hívja fel a figyelmet a Magyar Pszichiátriai Társaság. A jogszabályok, mint mondják, csak a korlátozó intézkedésekkel foglalkoznak, de arra nem térnek ki, hogy mit lehet tenni, ha már nem kell korlátozni a beteget, ám kezelése még indokolt. Emellett hiányzik az ambuláns kötelező gyógykezelés jogintézménye is. Minden szereplő, az orvos, az igazságügyi szakértő, a bíróság azonnali döntésre kényszerül, miközben évente százas nagyságrendben utalnak be kötelező pszichiátriai gyógykezelésre pácienseket – áll a társaság felhívásában.
