A bíróság közleményében azt írta: a főügyész súlyos kritikákat fogalmazott meg, azt állítva, hogy „a törvényszék nem értette a vádat”. A törvényszék Ibolya Tibor több állítását cáfolta, a többi között azt, hogy az ügyészség soha nem állította, Biszku tűzparancsot adott volna ki. Idézték a vádiratot, amelyben az ügyészség úgy vélte a volt pártállami vezetőről: „a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt a leírtak szerint ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének”.
A törvényszék szerint a bíróságnak nemcsak a vádlottra nézve terhelő, hanem a mentő bizonyítékokat is értékelnie kell, és nem teheti meg, hogy azokat valaminek az igazolása céljából figyelmen kívül hagyja, még akkor sem, ha a vádlottat adott esetben Biszku Bélának hívják, akit a közvélemény jelentős része – egyébként a konkrét vád ismerete nélkül – bűnösnek könyvel el. A bíróság közleményében leszögezte: az ügy jogerős eldöntése másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára vár, az eljárási szereplők – köztük az ügyész is – az álláspontjukat a tárgyalóteremben és nem a sajtóban kell hogy megvédjék. Biszkut múlt csütörtökön első fokon nem jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt.