Komoly belső ellentétek forrásává vált az MSZP-n belül Botka László árnyékkormánya, amelyről a miniszterelnök-jelölt a Vasárnapi Híreknek adott interjújában elmondta: alapvetően külsős szakemberekből áll majd össze. Elnökségi forrásaink szerint a tagok kiválasztása lényegében már megtörtént, a folyamatra pedig – és általában Botka politikájára is – döntő befolyással volt a 2014-ben alapított Deák Ferenc Kör. A Lendvai Ildikó, Szekeres Imre és Juhász Ferenc által fémjelzett társaságtól származik például a „totális ellenzékiség” gondolata. Már a zászlóbontáskor kiadott nyilatkozatukban megfogalmazták, a látszatát is el kell kerülni annak, hogy az MSZP bármilyen háttéralkut köt a kormánypártokkal. Figyelemre méltó, hogy a plakáttörvény tárgyalásakor a szocialisták módosító javaslatát ugyanezzel az indokkal vonatta vissza Botka László.
Az MSZP kormányfőjelöltje most a VH-nak nyilatkozva meg is ismételte: „semmi olyasmit nem támogatok, aminek az a vége, hogy csak az MSZP és a Fidesz szavaz együtt!” Az árnyékkormány felállításának ötlete szintén a Deák-körösöktől, egészen pontosan Lendvai Ildikótól származik. Lendvai legalább 2015 óta szorgalmazza egy, akár többségében párton kívüli szakemberekből álló testület felállítását. Botka most ugyanezt teszi, és az érvei is hasonlóak. Mint fogalmazott: „határozott célom, hogy az embereknek bizonyítsam: tudunk kormányozni.”
További párhuzamként említhető, hogy a Deák-kör 2014-es memoranduma erős, lényegében vitáktól, ellenkezéstől mentes vezetést követelt a pártnak, amit – ha némiképp más formában is, de – a szegedi polgármester keresztülvitt, amikor felállította az Országos Választási Bizottságot és vétójogot követelt magának számos kérdésben. Lendvaiék vetették fel három évvel ezelőtt azt, hogy az MSZP-nek látványosan meg kell tagadnia a 2010 előtti politikáját, Botka – bár a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején országgyűlési képviselő is volt és sorra megszavazta a kormány előterjesztéseit – ennek is eleget tett. Végezetül megemlíthetjük azt is, hogy a Deák-körösök a liberális elhajlás ellentételezésére baloldali rendszerkritikát szorgalmaztak. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje erre azzal a már Rákosiék által is kedvelt baloldali szlogennel indította kampányát, hogy „Fizessenek a gazdagok!”
Egyik forrásunk, amikor az árnyékkormányról kérdeztük, azt mondta: Botkát megsütötte a szegedi nap. A fentiek alapján sokkal valószínűbb azonban, hogy a Lendvai–Szekeres–Juhász tengely mozgatja. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a baloldali fordulatot nemcsak a szegedi polgármester vagyonnyilatkozatai körüli botrányok, hanem az a tény is hitelteleníti, hogy tanácsadóit részben az egykori SZDSZ-es holdudvarból kölcsönözte. A kampánykommunikációt például a liberális Kerényi Györgyre bízta, főtanácsadója pedig Ruff Bálint lett, aki a 2010-es kormányváltás előtt megfordult Fodor Gábor környezetvédelmi tárcájánál, majd az SZDSZ elnöki kabinetfőnöke volt.
Az árnyékkormány felállítása az MSZP szövetségeskeresésére is kihathat. Akárcsak az, hogy őszre a 106 egyéni körzet zömében jelöltet akar állítani Botka László. A VH-ban megjelent interjúban megjegyezte, hogy – hasonlóan az árnyékkormány tagjaihoz – az indulók nem feltétlenül párttagok lesznek. Bár a szegedi polgármester ismét hangsúlyozta, hogy a „demokratikus ellenzék” pártjaival megegyezésre törekszik, sem az összefogás, sem a baloldal választási esélyeinek nem kedvez, ha már bemutatott jelöltek helyén kezdenek el alkudozni.