Olyan lavinát indíthat el egy belvárosi ingatlan tulajdonjogáról szóló per, amely végül akár maga alá temetheti a Magyar Szocialista Pártot (MSZP) – értesült lapunk az ügyre rálátó forrásból. Az eljárást a Thürmer Gyula elnöklete alatt álló Magyar Munkáspárt indította, miután kiderült, hogy az MSZP nem rendelkezhetett volna sajátjaként az V. kerületi Akadémia utca 15. szám alatti épülettel.
A jogvita előzménye egy másik per, amit Minda Zoltán indított tavaly. A férfi az édesanyját képviselte, aki tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP), s úgy érezte, a rendszerváltozás óta az egész országot tévedésben tartják a pártvagyon helyzetét és mértékét illetően.
Miért? A kérdés megválaszolása előtt föl kell idéznünk az MSZMP XIV. kongresszusán történteket.
A köztudatban ez úgy él, mint az állampárt utolsó és az MSZP első kongresszusa, ahol a küldöttek kimondták az MSZMP feloszlását és a szocialista párt, mint jogutód megalakulását. Utóbbi természetesen ebbéli minőségéből fakadóan „megörökölte” a székházakat, a cégeket – egy szóval az állampárt teljes ingó- és ingatlanvagyonát.
Az már kevéssé ismert, hogy a hoppon maradt kommunisták november 8-án kezdeményezték a Magyar Szocialista Munkáspárt bíróság általi nyilvántartásba vételét, amely többszöri névváltoztatás után ma Magyar Munkáspártként működik. Az MSZP ehhez képest csak bő egy héttel később, november 16-án fordult a bírósághoz. Mivel azonban a kassza kulcsa a szocialistáknál volt, a régi-új MSZMP a regisztrációs kérelme mellé csatolt vagyonösszeírásában semmit sem tüntetett fel. Minda Zoltán ezt a – szerinte kényszerűségből készült – nullás kimutatást támadta meg, arra hivatkozva, hogy az MSZP nem lehet az egykori állampárt jogutódja, s ha nem az, akkor az MSZMP-nek igenis volt – és talán van is – vagyona, amivel el kell(ett volna) számolnia.
Állítását az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezésével támasztotta alá, amely társadalmi szervezet megszűnése esetére lényegében kizárta a jogutódlást. Egy másik jogszabály pedig a társadalmi szervezetek számára előírta, hogy amennyiben működésüket 1990. január 1-je után is folytatni akarják, kérelmezniük kell a nyilvántartásba vételüket. Minda Zoltán azt is kiemelte, hogy társadalmi szervezetet akkoriban csak magyar állampolgárságú természetes személyek alapíthattak, márpedig az MSZMP kongresszusa nem természetes személy, hanem egy jogi személy legfőbb döntéshozó fóruma, amely határozatait a jogi személy, azaz a párt nevében hozza. Ebből vezette le azt, hogy az állampárt nem szűnt meg, sőt a regisztrációja után tovább folytatta működését a rendszerváltozás után is, míg az MSZP egy új és megkérdőjelezhetően alapított pártnak tekinthető.
Ami az Akadémia utcai ingatlant illeti, az 1990 után még egy ideig az MSZMP nevén volt, majd a földhivatalnál névváltoztatás címén kérték, de jogutódlás címén írták az MSZP-re Minda szerint. A párt 1993-ban egy per során mint alperes, lemondott a tulajdonjogáról a felperes Kossuth Könyvkiadó javára, amely aztán értékesítette a házat.
A bíróság tavaly igazat adott Mindáéknak, s kimondta: az eljárásban nevesített épületnek szerepelnie kellett volna a Thürmer-féle MSZMP-vagyon összeírásában. A férfi és a Munkáspárt ezek után – különböző okok miatt – arra jutott, hogy az Akadémia utca 15. tulajdonátruházása nem volt érvényes. Hogy valóban így van-e, az a fent említett tulajdonjogi perben dől majd el. A két ügy mindenesetre túlmutat önmagán, hiszen alapjában kérdőjelezi meg az MSZP 1989–90-es vagyonszerzésének jogszerűségét, és ezzel újabb tulajdonjogi perekhez szolgáltathat alapot.