– A régi épület legnagyobb hibája az volt, hogy tervezésekor kihagyták a sportudvart, így diákjaink a délelőtti tanítás és a délutáni tanulás között nem tudtak a friss levegőn kikapcsolódni. Itt viszont már több modern sportpályával bíró udvarunk van – mondta lapunknak Farkas Andrea, a Hallássérültek Tanintézetének igazgatója, aki arról is beszélt, hogy az idei tanévben elindították a sporttagozatot is, ahol úszás, tájfutás és labdarúgás közül lehet választani.
A siket gyerekek intézményes, állami oktatása 1890-ben kezdődött el Budapesten. Az első iskola hallássérült diákoknak Budán, a Mozdony utcában, majd a Pálya utcában volt. 1896-ban Pestre költöztek, a Rökk Szilárd utcába egészen addig, míg fel nem épült 1902-ben a Festetich utcai épület a Keleti pályaudvar szomszédságában. Ehhez 1913-ban egy diákotthoni részt is felhúztak. Itt tanultak a fővárosi és Budapest környéki hallássérült gyerekek közel száz évig. Az új iskolába 1995 áprilisában költöztek be, ezt már a nevelés speciális igényeinek figyelembevételével tervezték és építették.
A Hallássérültek Tanintézetében az oktatás-nevelés már hároméves korban elkezdődik. Miközben az igazgatónő kíséretében belépünk az óvodások hálótermébe, megtudjuk, hogy bár egy átlagos óvodában is alszanak a gyerekek délután, de itt az ovisok egy része vasárnap estétől péntek délutánig folyamatosan itt van. Az ágyak melletti kis szekrényekben sorakozó apró ruhadarabok árulkodnak arról, hogy sokan csak a hét végén mennek haza.
Az idei tanévben indították el nekik a sporttagozatot
– Van olyan diákunk, aki tulajdonképpen ebben az intézményben nő fel, nagyon mély kapcsolatok alakulnak ki a pedagógusok és növendékek között – magyarázta az igazgatónő. Szóba kerül az is, hogy a Közép-pesti Tankerületi Központtal sikerült támogató kapcsolatot kialakítani, ráadásul szeptembertől egy autista gyerekeket befogadó óvodáscsoportot is indítottak.
– Nagyon jól érzik magukat az autista gyerekek, sokan reménykednek, hogy majd iskolába is ide fognak járni, de ez még a jövő zenéje, mert nálunk egyelőre szaktanárok és szurdopedagógusok dolgoznak. (A szurdopedagógia a beszédhanghallás, az artikuláció és a magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése.)
Az igazgatónő szerint érdemes tudni az intézményről, hogy a 2001/2002. tanévtől beindították a speciális szakiskolájukat, ahol 16 éves kortól az ifjak a számítógép-kezelő, -használó, valamint a bőrtárgykészítő szakmát sajátíthatják el. Ráadásul 2014-ben elindították az igencsak sikeres és szintén piacképes számítógépes műszaki rajzoló részszakképesítést is, amelyet kétéves szakképzésben tanulnak a 18–25 éves hallássérült fiatalok. Kérdésünkre, hogy a cégeknél hogyan kommunikálnak a többi dolgozóval, igen egyszerű és logikus választ kapunk: e-mailben.
A tanári szobában nagyon nagy a rend. Kérdésünkre az igazgatónő elmondja, hogy ez azért van, mert alig használják a pedagógusok, általában csak értekezleteket tartanak itt, mert szinte folyamatosan a gyerekekkel kell lenniük. Hozzátette, hogy a gyerekek több mint egyharmada rossz szociális körülmények között él, amikor a hét végén hazakerülnek, sokszor megesik, hogy éhesen jönnek vissza.
– Általában elmondható, hogy az intézet nagyon védett környezetet biztosít nekik, mert a halló világ társadalmi elvárásainak megfelelni nem könnyű feladat – hangsúlyozta Farkas Andrea. Szerinte ezért van az, hogy még hosszú éveken keresztül, felnőttként is visszajárnak a növendékek problémáikra megoldást keresve, vagy csak azért, hogy feltöltődjenek egy kicsit abban a környezetben, ahol mindenki fenntartások nélkül elfogadja őket.
