Idén szeptemberben az Egri Törvényszéken a teljes szabálysértési iroda – hat dolgozó – jelentette be egyszerre, hogy ötödével több pénzért egy multicéghez mennének árufeltöltőnek – közölte a Magyar Idők kérdésére az Országos Bírósági Hivatal (OBH).
Tájékoztatásuk szerint az igazságügyi dolgozók elvándorlása veszélyes méreteket öltött; a fluktuáció különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Vas megye és a főváros bíróságain jelent problémát, fő oka pedig az, hogy több más munkahelyen magasabb fizetést kaphatnak.
– A hosszabb ideje a bíróságon szolgálatot teljesítő, kiváló szakemberek pótlása rendkívüli kihívás elé állítja a bírósági vezetőket. A jelenség az ügyfelek számára is komoly hátrányokkal járhat – olvasható az OBH levelében. A hivatal szerint az is kockázatot jelenthet, hogy egyre többen vállalnak másodállást, miközben a bíróságon végzett munka közben bizalmas adatokhoz férnek hozzá.
A munkavállalói morált tovább rombolja, hogy amíg több ágazatban is kiszámíthatóan emelik az illetményeket, addig az igazságügyi dolgozók helyzete bizonytalan. Nagyon fontos, hogy az alkalmazottak illetménye legalább az állami tisztviselők illetményének középmértékét érje el. Ennek érdekében hónapok óta folynak a tárgyalások az Országos Bírósági Hivatal és az ügyészség, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselői között – közölte a hivatal.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Magyar Idők kérdésére Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) és a Pécsi Ítélőtábla elnöke is. A szakmai-érdekképviseleti szervezet vezetője kiemelte: a közel háromezer bíró munkáját országosan 12 ezer ember segíti, akiknek a helyzetén a bírói alapilletmény nyáron beígért és az elvárásoktól messze elmaradó, kétszer öt százalékos emelése sem segít igazán.
Nagyjából kétezer alkalmazottat pedig egyáltalán nem is érint. – Ha valaki munkába áll, az első tíz évre a bruttó bére 129 ezer forint, azaz ebben az időszakban átlagosan nettó 80 ezer forint körüli összeget visznek haza, ezért nagyon sokan hagyják el a pályájukat – fogalmazott Makai Lajos. Mint mondta, a problémát a vonatkozó törvények átfogó módosításával lehetne megoldani, az Országgyűlés előtt viszont szerinte egyelőre csak egy olyan javaslat van, amely lényegében a jelenlegi helyzetet konzerválja.
Emlékezetes, hogy a napokban a kormánypárti Répássy Róbert is azt mondta egy országgyűlési vitában, hogy veszélyes fluktuáció kezdődött az igazságügyi dolgozók körében, mivel az állami tisztviselőknél nagyobb bérezést jelentő életpályamodellt vezettek be.
Az igazságügyi területen dolgozóknál nincs annyi beosztás, amelyben kiegészítést lehetne adni, és még a legjobban keresők is jobb karriert, magasabb bérezést tudnának elérni állami tisztviselőként – jegyezte meg a fideszes politikus.