A szigetvári vár kapujában állunk. Vörösmarty nem véletlenül hozta ide az általa nevelt Perczel fiúkat, majd 1822-ben megírta a Himnusz gondolatvilágát sejtető Szigetvár című versét. Csak két sort idézek belőle: „Te a hazáért halni tudál; dicső! Mi nem tudunk már érte csak élni is” – valahogy így igaz. Szigetvár a magyar nemzettudat fontos emlékezeti helye, de a kortársak véleménye szerint Zrínyi hőstette nemcsak Bécs városát, hanem az egész keresztény Európát mentette meg a feltartóztathatatlan oszmán előrenyomulástól.
Egy hős megidézése
Szigetváron minden Zrínyi Miklósról szól. A Zrínyi téren az ország első Zrínyi-emlékműve, az 1878-ban felavatott, félholdas zászlót taposó oroszlános szobor áll, és persze az ő nevét viseli a gimnázium is. A várban szobra, a múzeumban kiállítása készül – egyszóval a hős szelleme bolyongja be az egész várost és környékét, aminek minden szeglete tiszta történelem: emléktábla jelzi, hogy itt állt egykor Török Bálint vagy éppen Istvánffy Miklós háza. Szigetvár büszke az örökségére, ezért talán minden eddigi megemlékezést és ünnepet túlszárnyaló programokkal készülnek szeptemberben. A Magyar Posta pedig új Zrínyi-bélyeget ad ki az emlékév alkalmából.
Vass Péter polgármester a városfejlesztésről is ejtett pár szót: korszerű szállodát terveznek, és a strand környékét is felújítanák. Úgy tűnik, Szigetvárt felpezsdítheti a kulturális turizmus, hiszen a környéken rengeteg olyan hely és történet van – mint Szulejmán nemrég felfedezett türbéje –, amire alapozni lehet egy ilyen vállalkozást. Igaz, talán tíz évbe is beletelik, amíg kőről kőre átkutatják és látogathatóvá teszik a város határában felfedezett egykori török zarándoktelepülést. Ráadásul végre Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították a várat, a határozatot Trócsányi László igazságügyi miniszter fogja átadni szeptemberben.
Kegyelet és rekordkísérlet
A programok a téren, a várban és környékén lesznek. De mindezt megelőzi a Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar augusztus 26–27-i Balaton körüli hajóútja, amikor Guinness-rekordot próbálnak felállítani: 1566 percen keresztül hajóznak és játszanak, a kikötőkben pedig a Zrínyi-hagyományhoz kötődő darabokat adnak elő.
Ezzel harangozzák be az emlékév csúcsprogramjait, mint például a Zrínyi rockmusicalt, amelyet az 1500 férőhelyes belső vári színpadon mutatnak be, Pécsett pedig megszervezik a Szigetvár ostroma 1566. Szulejmán szultán utolsó hadjárata című nemzetközi konferenciát, kegyeleti szentmisét tartanak a szigetvári Szent Rókus templomban, majd török és horvát napot tartanak a főtéren. Szeptember 10-én pedig a legjobb magyar hagyományőrző csoportok a kitörést mutatják be, mintegy ötven magyar katonával szemben legalább százötven török katona fog felállni, ami történelmi kalandfilmbe illő jelenetnek ígérkezik. Képzeljük el, hogy ha egyetlen puskadörrenés, amivel köszöntött a Szigetvári Hagyományőrző Egyesület, fülsiketítő volt, milyen lehetett egy ostrom?
Az I. Szulejmán szultán sírhelye melletti dzsámi falmaradványainak feltárása Szigetvár közelében
Hóvári János történész, az emlékbizottság elnöke körbevezetett a városban és a várban. A XIV. században még csak lakótorony volt Sziget, a vár és városkép szerkezete pedig nem sokat változott, egymásra rakódtak a középkori magyar, török, majd Habsburg ,,rétegek”. Az Almás-patak sem tudná már ellátni a vár árokrendszerét, mert 1974-ben víztározót építettek, amely elszívja a vizét. A várkapitány egy Zrínyi-epigrammával üdvözölt minket, majd körbenéztünk a várban, ahol egyelőre a szeptemberi programokhoz szükséges munkálatokat végzik el, a teljes restaurálás 2017 végéig tart: most a parkot, a világítást és a várfalakat állítják helyre. Utána folytatják a kazamata-szálloda több évvel ezelőtt elkezdett építését, restaurálják a pincéket, és várhatóan 2017 végére minden elkészül.
A várat 1966-ban állították helyre valamelyest – mondta Hóvári, a közepébe épített Andrássy-kastélyt 1955-ben rendelték a múzeumi hatósá alá. Most pedig az egy éve megnyílt, az 1566-os ostromról szóló kiállítás kapott helyet benne, amit úgy rendeztek be, hogy az elmúlt 20-30 év történelemtudományi eredményeit dolgozták fel. Ezt szeptemberben kiegészítik egy emlékkiállítással, amelyet a felső termekben rendeznek be, a divatosabb témájú ,,Zrínyiek emlékezetéről” szól és persze a hadvezérről. Egyébként az emlékév bizottsága azt is elintézte, hogy kijavítsák a Zrínyiről szóló Wikipédia-szócikkeket.
Jövő tavasszal komoly ásatások lesznek a belső vár területén, és végre kiderülnek az építészeti titkai, mint például a szerkezete, amelyen még mindig vitatkoznak a szakemberek. Belenéztünk abba a gödörbe is, amit nemsokára feltöltenek, hiszen ide állítják Szabó Tamás szobrászművész új Zrínyi-szobrát, amit Kő Pál és Wehner Tibor bírált el. A szobor a hadvezért és katonáit ábrázolja, a közösségről és az áldozatvállalásról szól, az Örök dicsőség és tisztelet a hősöknek feliratot vésik rá latinul.
Az egész a morális győzelemről szól – mondta Hóvári, egy Szigetvárt megjárt szlavón humanista alkotta meg ennek fogalmát, a Zrínyiek példáján. A fahídon túl Somogyi József 1968-ban felavatott szobra áll, a lovon ülő Zrínyi rezzenéstelen arccal néz szembe a végzettel, míg a ló megijed. Valójában nem lovon törtek ki a szigetvári vitézek, mint azt Peter Kraft híres festményén is láthatjuk, mert addigra a lovak már mind elpusztultak. Székely Bertalan képe, amely a kiállításon is látható, az öregedő Zrínyit ábrázolja, és talán – amennyire lehet – egy hitelesebb kitöréskép, ráadásul megjelennek rajta a szigetvári nők is, akik az egriekhez hasonlóan a katonákkal együtt védték a várat.
Derviskolostor ópiumpipával
A kastéllyal összeépült dzsámi elemeit szintén a 60-as években tették láthatóvá, ez az Andrássyak idején bálteremként működött, ma pedig konferenciákat szerveznek benne. A minaret már a XVIII. század közepén ledőlt, a mostani épületre pedig modern szigetelés kell, a tető beszakadt – ekkor merült fel a restaurálás gondolata. Hóvári eloszlatta az álhíreket, miszerint ide dzsámit akarnak visszaépíteni, rámutatott arra, hogy már itt van és csak megtévesztésképpen terjedt el, hogy működő dzsámiként akarják visszaállítani.
Pap Norbert, a PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központjának igazgatója bemutatta az aznap lezáruló ásatás munkálatait, amit májusban kezdett meg tizenöt magyar és három török szakember. A nemrég feltárt dzsámi után egy derviskolostorrészt is feltártak, ahonnan ópiumpipa, játékhoz használt dobókockák is előkerültek. Bár kevéssé valószínű, hogy találnak emberi maradványokat, de ha igen, akkor a mintát DNS-vizsgálaton összevetik a nemrég itt járt Szulejmán-leszármazottakéval, Kenize Mourad és Mediha Nami Osmanoglu de Fernandez hercegnőkével.
