– A volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki menedékjogának megadása kapcsán az ellenzék és egyes hazai médiumok azt sugallják, hogy Putyin játszotta ki a magyar kormányt, illetve NATO-szövetségeseink felfedték Gruevszki Magyarországra érkezésének módját. Valóban egy geopolitikai játszma részesei lettünk?
– Az ellenzék sok mindent összehord, nem kis részben álhírekre támaszkodva. Ha menekültkérelmekről van szó, Magyarország mindenkinek megadja a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ebben az esetben is ez történt. A menekültügyi eljárás a hatóságok dolga, ebbe a politikának nincs beleszólása. A magyar eljárás egyébként mindenben megfelel a nemzetközi jogszabályoknak. Nem példa nélküli esetről van szó, más európai országok hatóságai is szoktak ilyen döntést hozni. Mindezektől függetlenül az említésre érdemes körülmény, hogy Macedónia fontos szövetségesünk a bevándorlás elleni küzdelemben. Nikola Gruevszkinek fontos szerepe volt a macedón határok védelmében, amivel közvetett módon a magyar határokat is védte. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy hamar megtalálták azok a külföldről finanszírozott aktivistacsoportok, akik minden bevándorlás ellen fellépő kormányt támadni szoktak. Most ugyanezek a szervezetek hangosak a menekültügyi eljárás ügyében is.
– A nyugati sajtó a menedékjog megadása kapcsán számonkéri hazánkon a nyugati értékeket, és oroszbarátsággal, az uniótól és a NATO-tól való távolodással vádolja a kormányt. Ezek visszatérő támadási pontok, úgy tűnik, hogy a Gruevszki-ügy is az EP-kampány részévé vált.
– Azt nyugodtan készpénznek vehetjük, hogy politikai ellenfeleink mindenből kampánytémát akarnak majd csinálni, és minden létező módon megpróbálkoznak majd a magyar jobboldal lejáratásával. Általános jelenség egyébként, hogy a baloldal erőteljes támadást indít minden jobboldali vezető ellen, aki komolyan veszi a nemzeti önrendelkezést. Ezzel szemben ha Máltán egy baloldali kormány időszaka alatt felrobbantanak egy újságírót, nincs petíció, nincs cikksorozat, nincs rendkívüli ülés. Nagy csend van. Ha a nyugati értékekről van szó, szerintem épp azok árulják el azokat, akik nem hajlandók meghallani az európaiak biztonság iránti igényét. Elkötelezett európaiak vagyunk, az a meggyőződésünk, hogy kiállásunkkal nemcsak Magyarországot, hanem Európát is védjük.
– Soros György Macedóniában civil szervezetei által elképesztő nyomást gyakorolt éveken át a Gruevszki-kormányra. A májusi EP-választáshoz közeledve mennyire érzékelhető a milliárdos spekuláns NGO-inak nyomásgyakorlása Magyarországon?
– A spekuláns hálózata már a 2014-es választási kampányban is komoly összeget fordított arra, hogy aktivistacsoportokat pénzeljen. Semmi okunk arra, hogy azt gondoljuk, a tavaszi választás előtt másra számíthatunk. Egyébként a nyilvánosságra hozott támogatási összegekből is látszik, hogy ezek az aktivistacsoportok külső támogatás nélkül életképtelenek lennének: egyes esetekben a támogatások 90 százaléka külföldről érkezik. Az sem kizárt, hogy e támogatások nagyságrendje nagyobb, mint a magyar parlamenti pártok állami támogatása. Ha ez így van, akkor mi ez, ha nem külföldről érkező beavatkozási kísérlet?
– Ennek ellenére a legfrissebb információk szerint ezek az NGO-k nem vallják be a bevándorlási különadót.
– Nem nagyon lepődöm meg ezen. Erről jut eszembe, hogy Brüsszelben már tárgyalnak egy javaslatot, amely alapján az NGO-knak nevezett aktivistacsoportok a jövőben még több uniós pénzre számíthatnak. Mindezt a demokratikus jogokra való hivatkozással. Állandósítanának egy olyan pénzügyi támogatási rendszert, amelynek fő haszonélvezői stratégiai területeken támadják az egyes kormányokat, és fontos jogokat vennének el tőlük a brüsszeli intézmények javára. Ez is egyértelmű beavatkozási kísérlet a tagországok belpolitikájába.
– Ez a terv megvalósulhat a májusi EP-választásokig?
– Reményeink szerint nem. Az uniós intézményeknek egyébként is tartózkodniuk kellene a nagyobb jelentőségű döntésektől az EP-választásokig, főleg az olyan ügyekben, amelyekről a 2014-es kampányban szó sem volt. Gondolok itt például a kötelező migránselosztási kvótára.
– Ennek ellenére feszegeti a határokat az Európai Bizottság az illegális bevándorlás legalizálása kapcsán. A Görögországban osztogatott név nélküli migránsbankkártyák ügyében kapott választ a kormány az EU-tól vagy az ENSZ-től?
– Nem tudok arról, hogy a kormány bármilyen érdemi választ kapott volna, pedig jó lenne tisztán látni. Több tízezer bevándorló kapott biankó bankkártyát, több tízezer forintnak megfelelő összeggel feltöltve. Ilyen juttatásban egyetlen EU-s állampolgár sem részesül, nem is reménykedhet. Mivel közpénz van ebben a rendszerben, teljesen jogos elvárás a kormány részéről, hogy mindent megtudjunk erről a juttatásról. Már csak azért is, mert ennek a programnak súlyos biztonsági vonatkozásai is vannak, akár bűnözők és embercsempészek is visszaélhetnek vele.
– A biankó bankkártyákon kívül más eszközökkel is támogatják a brüsszeli döntéshozók a migrációt?
– Sajnos a migránskártya csak egy elem a sok közül. Kiépülőben van egy migrációt ösztönző és azt véglegesítő intézményrendszer. Ennek a bevándorlási horrorgyűjteménynek az egyik eleme a migránsvízum, ami könnyített beutazást jelentene a bevándorlóknak. Erről decemberben újra szavaznak az Európai Parlamentben. Egy kék kártya rendszert is be akarnak vezetni, amellyel Európába vonzanák a bevándorlókat. Nem áll meg itt a történet: átadnák a határvédelmi jogkörök egy részét Brüsszelnek, és ezt a célt Angela Merkel német kancellár is támogatja. S ha ez nem lenne elég, a következő hétéves költségvetési időszakban duplaannyi pénzt fordítanának bevándorlásra. Az alapján, amit eddig láttunk, ez nem határvédelmet jelentene, hanem migrációmenedzsmentet, ami magyarul egy migrációt támogató intézményrendszert jelent. Ennek kiépülését kell megakadályoznunk, versenyt futunk az idővel.
– Az unió vezetőinek azon törekvése, hogy legalizálják a migrációt, milyen hatással lehet a harmadik világban élők számára? Hasonlóan Merkel kancellár 2015-ös Willkommenskultur politikájához, ezt is meghívólevélként értelmezhetik?
– A gondolkodás irányáról sokat elárul az Európai Bizottság szeptemberi állásfoglalása, amelynek címe „A legális migrációs lehetőségek bővítése”. Gyakorlatilag jogi keretet akarnak adni annak, hogyan érkezzenek további milliók Európába. Erre a bizottságnak és egyetlen más EU-s szervnek sincs felhatalmazása. Ennek a migránscsomagnak szerintem sehol Európában nincs meg a társadalmi támogatottsága. Ezért elképesztően fontos a jövő évi választás. Irányváltás kell Európában és újratervezés a migrációs politikában, és az újratervezés legfontosabb szempontja a biztonság, valamint saját kultúránk védelme.
Az államtitkár szerint a migrációs csomagot Európában sehol nem támogatják
Fotó: Éberling András
– Az EP-választási kampányban várható együttműködés a szuverenista politikusok, pártok, illetve kormányok között?
– Magyarország érdekei határozzák meg, hogy kivel kötünk szövetséget. A mostani EP-kampányban nem a hagyományos pártpolitikai törésvonalak az irányadók. Van olyan baloldali párt a visegrádi térségben, amellyel együtt tudunk működni a migráció ügyében, és van olyan néppárti tagpárt, amely inkább támogatná a bevándorlást. Az európai politikai tér átalakulóban van. Nem csinálunk titkot abból, hogy azt szeretnénk, ha az Európai Néppárt visszakanyarodna a gyökereihez, a bevándorlás tekintetében markánsabb politikát folytatna. Az sem titok, hogy ezen a téren a néppárton belül még mindig komoly viták vannak.
– A májusi választás után – bárhogy alakuljon – fenntartható a néppárt egysége?
– Szerintem ha az Európai Néppárt vissza tud térni a gyökereihez, ha ellenáll a baloldali pártok és a liberális média szirénhangjainak, akkor az az egység kérdését is meg fogja oldani. A megfelelési kényszer sohasem jó tanácsadó. Mi egy olyan EPP-t szeretnénk, amely az eddigieknél sokkal jobban támaszkodik a kereszténydemokrata alapokra. Tanulságos, hogy azok a jobboldali pártok, amelyek feladták ezeket, mindenhol veszítenek támogatottságukból.
– A kormány az európai baloldallal, a liberálisokkal szemben a migráció helyett a családok megerősítésében látja a demográfiai problémák megoldását. Hol tart a családvédelmi nemzeti konzultáció?
– Egyelőre a kézbesítés szakaszában vagyunk, a hónap végéig mindenki megkapja a kérdőívet. Sok helyről kapunk visszajelzéseket, és ezek alapján most is nagyon sokan vesznek majd részt. A konzultáció intézménye az elmúlt években bebizonyította a létjogosultságát, milliók mondták el a véleményüket. Egy baloldali kutatóintézet szerint még az ellenzéki szavazók jelentős része is azt gondolja, hogy ez egy jó eszköze a közvetlen demokráciának. Egyébként az elmúlt hetekben Európa több országában tartottak állampolgári konzultációkat. Sok helyen sikerként könyvelték el, hogy több tízezren mondták el a véleményüket. Ehhez képest nálunk milliók vesznek részt. Ez komoly eredmény, és egyben mindig jó visszajelzés a kormánynak a stratégiai ügyekben. Az ellenzék is konzultálna, de valahogy sohasem találják el, hogy melyek a lényeges kérdések.
– Az ellenzék a konzultáció mellett a kormány családtámogatási politikáját is bírálja. Lát a családpolitika kapcsán konstruktivitást, esetleg valós alternatívát az ellenzék részéről?
– A bevándorlás ügyében már megszoktuk, hogy az ellenzék robotpilóta üzemmódban mindennek az ellenkezőjét mondja, amit a kormány képvisel. Volt egy halvány reményem, hogy a családpolitikához máshogyan állnak majd hozzá, de sajnos nem így alakult. A szocialista Bangóné Borbély Ildikó széttépte a kérdőívet, Gyurcsány Ferenc egy kétes értékű közös kávézásért cserébe az ívekből készült „műalkotásokat” vár híveitől. Ha a tartalmi javaslatokat nézzük, ott sem jobb a kép. A DK-s Bauer Tamás azt javasolta, hogy a családok gyermekvállalása helyett a migránsokat kellene anyagilag támogatni, a Társaság a Szabadságjogokért pedig azon mereng, hogy egyáltalán miért kell erőltetni a gyermekek születését. Szóval ha valaki abban reménykedett, hogy az ellenzéki erők itt majd egyetértenek a kormánnyal, akkor nézze csak meg Bangóné képviselő asszony videóját vagy a TASZ bejegyzését. Számunkra érték a gyermekvállalás, de úgy néz ki, ők teljesen mást gondolnak.
– Lehet, hogy az ellenzéki pártok nem is tartják fontosnak a családtámogatásokat.
– Az a kérdés, hogy egyszerű figyelemvadász trollkodásról van szó, amikor széttépik a kérdőívet, vagy ez tudatos politika része? Komoly esély van az utóbbira, hiszen egyszer már felszántottak egy jól működő otthonteremtési rendszert, csökkentettek adókedvezményeket, elvettek egyévnyi gyest az édesanyáktól, és a legutóbbi országgyűlési választás kampányában is keményen támadták a kormány családpolitikáját. Bízunk benne, hogy a konzultáció eredménye egyetértést mutat majd a kormány és az állampolgárok között, ami megalapozza a további családtámogatási intézkedéseket.
– Milyen újdonságok várhatók és mikortól?
– Sok terv készült, de ezekre a konzultáció végén térünk vissza, a résztvevők száma és a végeredmények határozhatják meg, hogy mi valósul meg mindebből.
– A szellemi, kulturális életben is komoly viták alakultak ki az elmúlt hónapokban, mostanában a Hunyadi-film – sokak szerint elhibázott – forgatókönyve körül csaptak magasra a hullámok. Milyen kormányzati lépések várhatók a történelmi filmek terén?
– Azt azért érdemes rögzíteni, hogy az elmúlt években szintet lépett a magyar filmipar, ennek is köszönhető, hogy a magyar filmek több száz nemzetközi díjat kaptak az elmúlt években. Az örök viták közé tartozik, hogy szükség van-e államilag támogatott történelmi filmekre, és ha igen, azok miről szóljanak. Szerintem kellenek jó magyar történelmi filmek. Ezért is jó hír, hogy egy törvénymódosítás alapján nemsokára létrejöhet egy tévéfilm-támogatási alap, amelyből történelmi témájú filmeket is lehet majd támogatni. Magyarország kulturális értelemben gazdag ország, biztos vagyok benne, hogy kiemelkedő alkotások születnek majd, amelyek erősíthetik a hazaszeretetet.
