Továbbra sincs gyanúsítottja a tavaly januári veronai busztragédia ügyében indított magyarországi nyomozásnak. A rendőrség kommunikációs szolgálata szerint – az olasz hatóságok eljárásától függetlenül – a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az eljárás érdekeire tekintettel a rendőrség bővebb tájékoztatást nem ad.
Az új büntetőeljárásról (Be.) szóló törvény értelmében a nyomozásnak nincs határideje, amíg az ügynek nincs gyanúsítottja, mert az ügy felderítése zajlik. Amint viszont meggyanúsítanak valakit, az eljárás fokozott ügyészi felügyelet mellett vizsgálati szakba lép, és onnantól számítva a nyomozási határidő két év lehet, ami indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal hosszabbítható meg.
Úgy tudjuk, az NNI – szakértők sorát bevonva – egyebek mellett a busztársaság tagjainak felelősségét, valamint a busz műszaki állapotát vizsgálja. Többek között arra is keresik a választ, hogy a busz üzemeltetője engedélyeztette-e a jármű átalakítását. Sajtóhírek szerint ugyanis a gyárinál több ülést, valamint plusz-üzemanyagtartályt szereltek a gépjárműbe. Mivel a busz iratai rendben voltak, így bizonyára levizsgáztatták az átalakított járművet.
Borbély Zoltán közlekedési és biztosítási szakjogász szerint a szakértőknek azt kell eldönteniük, hogy a pót-üzemanyagtartály fokozza-e a veszélyt egy baleset során, továbbá az összefüggésbe hozható-e a tűz tovaterjedésével. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének megállapításához még csak sérülés sem kell.

Az olasz autópályán történt szerencsétlenségben tizennyolcan vesztették életüket
Fotó: MTI/EPA/Filippo Venezia
A négy ember halálát okozó szlovák milliomosnő, Eva Rezesova ügyében eljáró bíró alkalmazta először a bizonyításban az úgynevezett rizikófokozás elméletét, amelynek a veronai busztragédia ügyében is szerepe lehet. A szakértőknek arra a kérdésre is választ kell adniuk, hogy a plusz-üzemanyagtartály fokozta-e a rizikót, növelhette-e a kigyulladt jármű égésének gyorsaságát.
A szakjogász szerint az alapkérdés eldöntése – ami szintén szakértői feladat – után lehet csak megállapítani, hogy a plusz-üzemanyagtartály hozzájárulhatott-e a halálos tömegszerencsétlenség okozásához. Ennek minősített esetét a Btk. 2-8 év közötti szabadságvesztéssel bünteti, míg alapesetben a veszélyeztetés egy évig terjedő szabadságvesztéssel jár.
A veronai államügyész egyébként azt közölte, hogy a busz vizsgálatakor nem találtak olyan műszaki hibát, ami a tragédiához vezethetett. Májusban elsőként írtuk meg, hogy tömegszerencsétlenség okozása miatt emelt vádat hat gyanúsított ellen a veronai államügyész az olasz város bíróságán a 2017. január 20-án éjjel, az A4-es autósztrádán történt magyar busztragédia miatt. A katasztrófában a helyszínen tizenheten vesztették életüket, többségükben középiskolások, egy súlyos sérült pedig később a Honvédkórházban hunyt el.
A vádlottak Varga János buszvezető, Alberto Brentegani, az A4 Brescia–Padova sztrádaszakasz mérnöke, Giovanni Luigi Da Rios, az A4-es sztráda központi szakaszának és biztonsági elemeinek építését irányító műszaki hivatal vezetője, valamint Michele De Giesi, Maria Pia Guli és Enzo Samarelli, akik az A4-es sztráda ellenőrzését, így a biztonsági korlátok tesztelését is végezték 1993-ban az Anas nevű cég munkatársaiként. Ha bűnösnek találják őket, akár 18 év szabadságvesztést is kaphatnak.