Ahogyan arról több hírportál is beszámolt, az ellenzék arra hivatkozva emleget választási csalást, hogy egyes szavazókörökben néhány száz, a Jobbikra leadott szavazatot rossz helyre könyveltek. A hibát a Kúria orvosolta, az újraszámlálás azonban egyáltalán nem módosította a választás végeredményét.
Ezzel szemben nagyon úgy tűnik, hogy több ezer határon túli szavazatot jogellenesen nyilvánítottak érvénytelennek és ezen múlt, hogy a Fidesz nem 134, hanem csak 133 mandátumot szerzett
– írja cikkében a Pesti Srácok portál.
A választójogi törvény értelmében a határon túl élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a magyarországi lakóhellyel rendelkezőktől eltérően gyakorolják szavazati jogukat, méghozzá oly módon, hogy előzetesen regisztrálniuk kell a határon túli névjegyzékbe, egyéni képviselőkre nem, hanem kizárólag pártlistákra szavazhatnak és voksukat levélben is leadhatják.
A választások előtt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) levélben megküldi a névjegyzékben szereplők részére a szavazási csomagot, amely tartalmaz egy szavazólapot és a hozzá tartozó borítékot (kis boríték), egy azonosításra szolgáló adatlapot és egy, az NVI részére előre megcímzett, belföldön ingyenesen feladható válaszborítékot (nagy boríték).
Hidvéghi Balázs: a Fidesz az a párt, amelyet a legnagyobb sérelem ért a szavazatok összesítése alapján
A nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója csütörtökön a közmédiának kifejtette: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése szerint több mint négyezer levélszavazatot nem vettek figyelembe és érvénytelennek nyilvánítottak a voksok összesítésekor arra hivatkozva, hogy azokat hagyományos borítékban küldték vissza, nem pedig az NVI által küldött borítékban.
A Fidesz szerint nyilvánvaló jogsértés történt – erősítette meg Hidvéghi Balázs.
Miután a választópolgár a szavazólapon kiválasztotta az általa preferált pártot, a szavazólapot beleteszi a kis borítékba, amit lezár. Ezek után a kitöltött adatlapot és a kis borítékot beleteszi a nagy borítékba és postán vagy személyesen eljuttatja vagy a Nemzeti Választási Irodának, vagy bármelyik magyar külképviseleten működő választási irodának (KÜVI) vagy bármelyik magyarországi választókerületi Választási Irodának (OEVI).
Semmilyen szabály nem írja elő, hogy nagy boríték gyanánt kizárólag az NVI által kiküldött, az NVI címére előre megcímzett boríték lenne használható, sőt: aki nem az NVI-nek küldi vissza postán, hanem valamelyik KÜVI-nek, vagy OEVI-nek, az nyilvánvalóan nem az NVI-nek címzett borítékot fogja használni erre a célra, hiszen a posta el sem fogadná azt. Idén is több ezer határon túli adta fel szavazatát „hagyományos” postai borítékban – írja a pestisracok.hu.
A TÖRVÉNYBEN SZÓ SINCS BORÍTÉKOKRÓL
Tekintet nélkül arra, hogy a szavazó melyik választási irodának juttatja el a szavazatát, valamennyi iratot az NVI-be szállítják, itt történik a szavazatok megszámlálása.
Az NVI szavazatszámlálói az ellenzéki delegáltak által „felduzzasztott” NVB döntése alapján minden „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatot érvénytelennek minősítettek, pedig erre a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget.
A választási eljárási törvény egyértelműen felsorolja ugyanis – írja a portál – hogy milyen okokból lehet a levélszavazatot érvénytelennek tekinteni,
ezek között pedig nem szerepel olyan, hogy nem az NVI által kiküldött borítékban küldték vissza a szavazatot. Az NVI-nek minden érvénytelennek nyilvánított szavazatot regisztrálnia kell, az érvénytelenségi ok megnevezésével együtt.
A „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatokat hivatalosan azért nyilvánították érvénytelennek, mert „nem volt lezárva a boríték”.
A Fidesz által delegált megfigyelők észlelték ezt a visszásságot, a helyszínen tiltakoztak az érvénytelenítés ellen, erről pedig jegyzőkönyvet is felvetettek.
HIÁBA KÉRT JOGORVOSLATOT A KORMÁNYPÁRT
Az ügyben többen is kifogást nyújtottak be az Nemzeti Választási Bizottsághoz, azt kérvén, hogy a jogellenesen érvénytelenné nyilvánított szavazatokat nyilvánítsák érvényessé. Az ellenzéki delegáltakkal felduzzasztott NVB elutasította a kifogást, az elutasító döntés ellen a Fidesz a Kúriához fordult. A Kúria tájékoztatást kért az NVI-től, hogy amennyiben érvényessé nyilvánítja a szavazatokat, úgy változik-e a listás mandátumok elosztása.
Az NVI válaszából kitűnik, hogy több, mint 4000 szavazatot nyilvánítottak ebből az okból érvénytelennek, ha ezek közül 506 a Fideszre leadott szavazat lett volna, akkor a Jobbik egyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról.
A Kúria ezek után, az NVI tájékoztatásával szöges ellentétben azt mondta ki, hogy nem lehet utólag megállapítani, hogy hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket. Természetesen nem tudjuk, hogy a jogellenesen érvénytelennek nyilvánított szavazatokat melyik pártokra adták le, azt viszont tudjuk, hogy az érvényes levélszavazatok 96 százalékát kapta a Fidesz-KDNP. Ehhez képest a szóban forgó 4264 szavazatból csak 506-ra lett volna szükség egy újabb fideszes mandátumhoz.
A PestiSrácok.hu úgy értesült, a Fidesz nem hagyja annyiban, az Alkotmánybíróságtól kéri a jogtalanság feloldását, ám ha az Ab már csak az új Országgyűlés jövő keddi megalakulása után hoz döntést, már csak erkölcsi elégtétel születhet.