A szintén tanúként meghallgatott Szaniszló Ferenc nyugdíjas bányász, a salgótarjáni sortűzper egyik, utóbb felmentett vádlottja a bíróság előtt azt mondta: 1956 decemberében apjával együtt tagja volt a karhatalomnak, felettesei pedig az acélgyári sorompóhoz rendelték, de mivel nem kapott tűzparancsot, csak nézte a felvonulókat. Az idős férfi nem tudott arról, hogy Biszku jelen lett volna a sortűz idején. Böhm József nyugalmazott rendőr ezredes Várpalotán élte át a forradalom napjait, később Tökölre internálták, mert – állítása szerint – nem volt hajlandó a tömegbe lövetni.
Az ügyész megismételte az előző tárgyalási napon tett indítványát Horváth Miklós történészszakértő kizárására, ám a bíró nem fogadta el azt az érvet, hogy Horváth politikai tiszti múltja elfogultságra adhatna okot a vádlottal szemben. A szakértő a per múlt heti tárgyalásán ügyészi kérdésre elismerte, hogy a rendszerváltás előtt az MSZMP irányítása alatt álló Magyar Néphadsereg Kiképzőközpontja politikai osztályának helyettes vezetője volt. Horváth ezután bírói kérdésre beismerte, hogy a rendszerváltás idején kiemelte a néphadseregben betöltött politikai tisztségével kapcsolatos dokumentumokat a személyi anyagából.
A tegnap tanúként nyilatkozó Kiss József nyugdíjas egyetemi docens apja meghurcolásáról beszélt. A martonvásári férfi visszaemlékezett 1957 márciusára, amikor egy házkutatás után Árpád nevű édesapját gumibotokkal a felismerhetetlenségig verték. Kiss azt vallotta: úgy tudja, központi utasításra történt a brutális verés. Krammer Gergelyné szintén édesapja történetéről vallott, a martonvásári mezőgazdasági intézetben vezető pozícióban dolgozó Friedrich Bélát idős emberként 1957 márciusában szintén különös kegyetlenséggel elverték. Az asszony felidézte: édesapja visszaemlékezései szerint körbeállva ütötték-verték a fejét és a hátát. Kükedi András Sándor és testvére, Szabóné Kükedi Gabriella arról számolt be, hogy az 1957-ben lakásukba házkutatásra érkező rendőrök a Márciusban újrakezdjük mozgalom röpiratait keresték, majd amikor nem találtak semmit, az édesapjukat – gyaníthatóan felső utasításra – agyba-főbe verték előbb a martonvásári, később a székesfehérvári rendőrök.
Mint ismeretes, ez már a második elsőfokú eljárás az ügyben. Biszkut a Fővárosi Törvényszék tavaly májusban felbujtóként elkövetett háborús bűntettért öt és fél évi szabadságvesztésre ítélte. A vád szerint Biszku a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Felelőssége megállapítható a Nyugati téri és a salgótarjáni sortűz miatt, de a martonvásári atrocitások kapcsán is. A Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban új eljárást rendelt el, mert úgy értékelte: az elsőfokú döntés nem alkalmas az érdemi felülbírálatra.
A per holnap folytatódik.