A kolontári vörösiszap-katasztrófa, majd a budapesti Illatos úti hordók körüli botrány után a Greenpeace úgy döntött, elkezdi kinyomozni és összegyűjteni az ország legszennyezettebb területeit, hogy megmutassa: hol, milyen szennyezés található hazánkban; hogyan érintheti ez a környezetet és a lakosságot, illetve milyen fázisban van a kármentesítés.
Ennek a munkának az eredménye a napokban közzétett Mérgezett örökségünk című jelentés, amely összesen tizenöt területet mutat be. Vannak közöttük olyanok, amelyekre a Greenpeace korábban már felhívta a közvélemény figyelmét, de számos, eddig kevesebb nyilvánosságot kapott ügy is előkerül. Ilyen például, hogy Balassagyarmaton 460-szor haladja meg a határértéket a talajvízben található rákkeltő anyagok mennyisége. A Heves megyei Berva-völgyben több ezer négyzetméteren szennyezett a talajvíz szénhidrogénekkel. Törökbálinton, a volt mechanikai művek környékén nehézfémek, régi oldószerek mérgezik a talajt és a talajvizet. Kunszentmártonban, a katasztrofális állapotban lévő szőrmegyár környékén a határérték több százszorosában mérhető krómszennyezés. A Békéscsaba melletti Fényes tanyán mérgező, rákkeltő, klórozott oldószerek szennyezik a talajvizet. Soroksáron kiürített lakóházak alatt, családi házas övezetben vannak rákkeltő dioxinok a határérték több százszorosában.
Az Illatos úton a kármentesítés továbbra is várat magára
Egyes szennyezett területekről már elszállították a méreggel teli hordókat, mint a Hortobágy melletti balmazújvárosi tározóból, vagy volt Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyéről, ám az utóbbi helyszínen a kármentesítés továbbra is várat magára. Más esetekben, például Kiskunhalason, a lakott terület határában folyamatosan szivárog a több mint ezer tonnányi veszélyes anyag a sérült hordókból a talajba. A listára felkerült a volt Óbudai Gázgyár is, ahol az üzem több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként 200 ezer tonna cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszát helyeztek el a területen. A lerakott veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a földet, ezenfelül alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik. A helyzet a Greenpeace szerint olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti.
A zöldek teljes listáját az alábbi weboldalon bárki megnézheti, és ellenőrizheti, van-e ilyen szennyezés a lakóhelye környékén.
A zöldek szerint a hatóságok eszköztelensége miatt a kezdeti pár száz millió forintos kárhoz képest a végén sokszor akár milliárdos kármentesítésre is szükség lehet. A gyakran évek alatt kialakult környezeti kárt nem tudják megszüntetni, hacsak magasabb állami szinten nem születik döntés a szennyezés felszámolásáról. A Greenpeace éppen ezért azonnali cselekvésre szólította fel a döntéshozókat. Azt kérik, hogy az illetékesek haladéktalanul számolják fel a környezetet és a lakosságot veszélyeztető szennyezéseket és szigorítsanak a szabályozáson, hogy megelőzzék a hasonló eseteket, és érvényesítsék a „szennyező fizet elvet.” A civil szervezet azt akarja elérni, hogy a mérgező anyagokkal dolgozó cégeknek kötelességük legyen felelősséget és pénzügyi garanciát vállalniuk, valamint hogy kötelező legyen biztosítást kötniük.
A gondot természetesen a kormány is komolyan veszi, hiszen idén ősszel bejelentette, hogy 25,9 milliárd forintot különít el a szennyezett területek felszámolására, rendbetételére.
