Az élelmiszereink harminc százalékának mondhatunk búcsút, ha a világ nagy részén kipusztulnak a méhek. A leghasznosabb rovarok elhullása sajnos nem tudományos-fantasztikus baljóslat, a világ számtalan pontján fordulnak elő tömeges méhpusztulások. Ebben az évben ez a katasztrófa mélyen érintette a magyar méhészeteket is. A jelenség okairól szólva a szakemberek beszélnek a különböző baktériumfertőzésekről, az atkáról és egyéb okokról is, de egyre többen hangsúlyozzák, hogy a durva növényvédő szerek használata rontja le végzetesen a virágport gyűjtögető állatok immunrendszerét.
A növényvédő szereket gyártó lobbi persze erős, mindent megtesz annak érdekében, hogy bagatellizálja a méhekre különösen veszélyesnek tartott neonikotinoidok hatásait. Úgy tűnik azonban, hogy az ipari lobbinak hamarosan változtatnia kell ezen a magatartáson, a tudósok ugyanis nemrég bizonyítékokkal támasztották alá, hogy ezek a szerek rendkívül károsak. A szakértők szerint tapasztalatok igazolják azt is, hogy a mezőgazdaságban nincs szükség a méhgyilkos vegyszerekre.
A terhelő tudományos bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid: a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta fejlesztette tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. Idén tavasszal ezt a korábbi tilalmat terjesztette ki minden szabadföldi felhasználásra, és kizárólag állandó üvegházakban engedélyezi ezen szerek alkalmazását.
És hogy mik a terhelő bizonyítékok? A természetvédők tájékoztatása szerint az EFSA 2018. február végén mutatta be a jelentését, amely az említett neonikotinoidok hatásaival foglalkozó, 2013 óta megjelent kutatásokat összegzi. Az uniós hatóság kijelentette: a tanulmányok többsége alátámasztja, hogy ezen szerek károsítják a házi-, a posz- és a vadméheket. Szintén idén mutatta be szakmai összefoglalóját a neonikotinoidok és más felszívódó növényvédő szerek hatásait vizsgáló nemzetközi tudóscsoport.
A témában született kétszáz tanulmány eredményeit összefoglaló jelentés alapján megállapítható, hogy ezen növényvédő szerek korántsem olyan hatékonyak, mint ahogy azt korábban gondolták – viszont a természetes ökoszisztémákat, a beporzó rovarokat károsító hatásaik miatt indokolt a betiltásuk. A tudósok a tanulmányok alapján továbbá kiemelik, hogy a neonikotinoidok kiválthatók számos vegyszermentes védekezési móddal is anélkül, hogy ez gazdasági károkat okozna.
Mindezek mellett az Európai Parlament 2018. március elején fogadta el az Erdős Norbert európai néppárti EP-képviselő által jegyzett, a sajtóban Mézjelentésként elterjedt állásfoglalást is. Tavaly nyáron mutatták be továbbá azon független szabadföldi vizsgálatokat, amelyek hazai repceültetvényen is demonstrálták, hogy a méhcsaládok károsodnak, ha neonikotinoiddal csávázott földekre járnak.
Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta a három méhgyilkos rovarölő szer használatának teljes körű tilalmát.
A Greenpeace magyarországi képviselete és a Magyar Természetvédők Szövetsége azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország – három másik tagországgal, Csehországgal, Dániával és Romániával együtt – nemmel voksolt az előterjesztésre. A mezőgazdasági termelők kérésére ugyanis általában azt az utat választjuk, hogy eseti engedélyeket kérünk a káros vegyszerek hazai használatára. A természetvédők azóta is azt kérik, hogy az unió döntésének megfelelően szüntessük meg ezt a gyakorlatot.