A katolikus egyház virágvasárnapon emlékezik meg Jézus Jeruzsálembe bevonulásáról – erről beszélt vasárnpa Monostori László plébániai kormányzó az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Mint mondta: az emberek virágokat szórtak Jézus elé, úgy köszöntötték, mint egy uralkodót. Éppen ezért a vasárnapi szentmisék a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődtek, a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntötték a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt.
A szertartás során mindig elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be. Vagyis a nagyhét rendeltetése, hogy a hívek megemlékezzenek Krisztus szenvedéseiről, haláláról és feltámadásáról, és véget ér a negyvennapos böjt is.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Getsemáne-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Ez a nap egyben Jézus szenvedésének kezdete is. Ekkor megszűnik a harangozás, a közismert szólás szerint a templomok harangjai Rómába mennek, s azokat legközelebb nagyszombaton kongatják meg újra. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi.
A székesegyházakban a püspökök a papjaikkal közösen nagycsütörtök délelőtt tartják az ünnepélyes krizmaszentelő miséket, amelyeken megszentelik a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat, illetve krizmát.
Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, testének és vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért. Éppen ezért ekkor mutatják be a lábmosás szertartását is.
Nagypénteken a keresztény hívek Jézus Krisztus haláláról emlékeznek meg. Ezen a napon a katolikus egyházban nincs szentmise, mert maga Jézus mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe.
A nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvízszentelés.