Az a magyar állampolgár, aki tavaly született, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint átlagosan várhatóan 75,6 évig él. Ez négy évvel több, mint 2001-ben, és hat évvel haladja meg az 1990-ben mért adatot. Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt a születéskor várható élettartam, a nyugat-európai országokat ennek ellenére nem sikerült még beérnünk, például az osztrák és a magyar születéskor várható élettartam közti különbség 2010-ben a férfiaknál éppúgy hét, a nőknél pedig öt év volt, mint húsz évvel korábban.
Bálint Lajos, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa ennek okát abban látja, hogy a középkorú magyar népesség továbbra is lényegesen rosszabb életkilátásokkal bír, mint a hasonló korú nyugat-európai társaik. A középkorú férfiak hatvanas évek közepétől megfigyelhető romló halandósága ugyan jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, de ez pusztán ahhoz volt elég, hogy elmondhassuk, életkilátásaik ma nem rosszabbak, mint ötven éve. A demográfus hozzátette: a fejlett társadalmakban a várható élettartam évtizedek óta megszakítatlanul növekszik, ennek legfontosabb forrását jelentős mértékben az időskorúak javuló továbbélése adja. Magyarországon ez a jelenség főképp a nőkre jellemző, de ez sem olyan mértékű, mint tőlünk nyugatabbra. Az időskorúak halálozásának kisebb ütemű javulása ennyiben tehát ugyancsak fékezi a felzárkózást.
Ahogyan a nyugaton élők és a magyarok, úgy az ország nyugati és keleti felén, illetve a városokban és a kis településeken élők életesélyei is különbözőek. Az országon belül Budapest az, ahol a férfiaknak és a nőknek is az átlagosnál jobbak az életkilátásaik: egy fiú újszülött előtt több mint 74, egy lány előtt pedig már majdnem 81 év állhat. Az újszülött fiúk közül az országos átlag fölötti, több mint 72,1 életévre számíthatnak Veszprém, Zala, Győr-Moson-Sopron, Pest, Fejér, Csongrád, Baranya, Vas, de még Hajdú-Bihar megyében is. A többi tíz megyében azonban a férfiak születéskor várható élettartama nem éri el az országos átlagot, sőt azon fiúk, akik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látják meg a napvilágot, a jelenlegi számítások szerint átlagosan még a 70. születésnapjukat sem érik meg.
Bár a lányok összességében hosszabb életre, 78,9 évre számíthatnak, életkilátásaik az egyes megyékben a fiúkéhoz hasonlóak: ők Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Hajdú-Bihar, Pest, Zala, Heves és Fejér megyében esélyesek az átlagosnál hosszabb életre, a többi megyében várhatóan nem élnek tovább, mint 79,2 év. Esetükben szintén a borsodiak helyzete a legkevésbé jó, várható élettartamuk mindössze 77,7 év.
Az sem mindegy, valaki városba vagy községbe születik-e. A városi fiúk ugyanis majdnem két évvel hosszabb életre – 72,5 évre – számíthatnak, de a lányoknál is van különbség, igaz, csak fél év a városban élők javára (79,3, illetve 78,8 év).
A születéskor várható élettartam hosszát vizsgálva mindkét nem esetében igaz: minél kisebb a település lélekszáma, lakosai annál rövidebb életre számíthatnak. A 2014-ben született, ezer fő alatti településen élő fiúk előreláthatólag még 70 évig sem élnek, kortársaik a 100 ezer főnél nagyobb településeken – Budapestet nem számítva – több mint 3 évvel hosszabb életre számíthatnak. A nők esetében szintén van különbség a legkisebb és a legnagyobb lélekszámú településeken élők között az utóbbiak javára a születéskor várható élettartamban, ugyan csak 2,4 év.
Bálint Lajos azt mondja: a várható élettartamban megfigyelhető területi különbségek tartósan jelen vannak az országban. Az okok sokrétűek, de alapvetően a társadalmi, az iskolázottsági és a munkaerőpiaci különbségek tükröződnek vissza a megyék közötti különbségekben. Bizonyított ugyanis: minél képzettebb, iskolázottabb valaki, annál jobbak az elhelyezkedési esélyei, annál egészségtudatosabban, nagyobb biztonságban tud élni, ezen tényezők pedig egyaránt növelik a várható élettartamot.