– A második világháború után Magyarországról elűzött svábok magukkal vitték német földre a magyarságukat is – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a német ajkú lakosság kitelepítésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen vasárnap Békásmegyeren. Varga Mihály kiemelte: a Németországba kitelepítettek halálukig kettős identitásúak maradtak, őrizték és ápolták kapcsolataikat Magyarországgal.
A nyolcvanas években pedig – amikor javult a két ország közötti viszony – testvérvárosi kapcsolatok tucatjai születtek: a Magyarországról egykor elűzött német magyarok összekapcsolták kinti településeiket az óhazában lévő, kényszerből elhagyott településükkel. Hozzátette: ezeket a barátságokat ápolni kell, hiszen az igazi megértés hírcsatornái. A miniszter elmondta: Békásmegyerről 2281 embert, 575 családot telepítettek ki. „Nekik hazájuk volt Magyarország, a magyar nép részei voltak.”
Kitelepítésükre a formális ok az volt, hogy az 1941-es országos népszámláláskor németnek, német ajkúnak vallották magukat. Összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen hazáját Keleten elhagyni, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített magyar-német volt. Megjegyezte: fonák dolog, de a német csodát ezzel a 16 millió frissen betelepített német ajkúval valósították meg Konrad Adenauer egykori kancellár Németországában. Ugyanakkor ezek az emberek „idehaza, Magyarországon nagyon hiányoztak”.
A miniszter felidézte: a török hódoltság idején elnéptelenedett Dunántúlra és a Duna mentére a XVIII. század elején a nagybirtokos főnemesek ezrével, tízezrével telepítettek be németeket. Svábföldön, a Duna menti Ulmban gyűjtötték össze és tették hajóra elsősorban a fiatal, katolikus házaspárokat.
– Rendszert és nyugalmat, németes erényeket hoztak a háborúkban megfáradt magyar földre. (…) Portáik, falvaik hamarosan rendezettségről, gazdagságról árulkodtak. Mesterségek tucatjait művelték, rengeteget tanult tőlük a békességbe visszailleszkedő magyar nép – mondta. Hozzátette: a bevándorló németek gyorsan beilleszkedtek a magyarországi életbe: jól érezték magukat új hazájukban. A magyar szabadságharcban három zászlóaljnyi német nyelvű katona küzdött a magyar oldalon.