A recept nélkül kapható allergiaellenes szerek kevésbé hatékonyak, mint a több utánajárást igénylő, ám hosszú távon is megoldást jelentő, vényköteles gyógyszerek – mondta el lapunknak Nékám Kristóf allergológus, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa.
A szakember úgy fogalmazott: napjainkban elterjedt az önkezelés – mert öngyógyításnak nem nevezhető –, amikor egy szénanáthás minél gyorsabban meg akar szabadulni a tüneteitől és gyors megoldásként azt a szert választja, amit éppen reklámoznak, ám hosszú távon vannak ennél sokkal jobb megoldások. Az allergia három legjobb kezelési lehetősége: az antihisztaminok, a szteroidok és az immunterápiák – hangsúlyozta Nékám Kristóf.
Az allergológus kifejtette: az antihisztaminok elsősorban az enyhébb tüneteket szüntetik meg tökéletesen, például a szem kivörösödésére, viszketésére lehet kapni ilyen tartalmú szemcseppeket.
A legtöbb beteg számára az erősebb, több szervi tünetekre ugyancsak megoldást nyújthatnak a gyulladáscsökkentő hatással bíró szteroidok, amelyeket a legjobb lokálisan alkalmazni: orrba fújásra az orrnyálkahártyán, belégzésre pedig a tüdőnek a nyálkahártyáján hatnak.
Sokan tartanak a szteroidok mellékhatásaitól, azonban az allergiára alkalmazott ilyen készítmények minimális mennyiségűek – a más betegségekre alkalmazott szteroidoknak körülbelül az ezredrésze –, így aligha kell tartani tőlük.
A harmadik kezelési mód a különböző immunterápiák alkalmazása, amelyeknek az az alapjuk, hogy az allergia egyfajta kisiklott, célt tévesztett szervezeti reakció, túlzott védekezés a környezet anyagaival, például házi porral, parlagfűvel szemben.
Ezek a terápiák nem lenullázzák a szervezet védekező mechanizmusait, csupán visszaterelik a normális irányba azzal, hogy más időben, más koncentrációban, más mennyiségben adagolják ugyanazt a fehérjét, mint ami kiváltja a tüneteket. Ez alkalmas lehet arra, hogy néhány év alatt visszaszorítsa a betegséget – mutatott rá Nékám Kristóf.
– Vannak széles körben elterjedt házi praktikák, például a gyakoribb szellőztetés a hajnali órákban vagy a hajba ragadt pollenszemcsék eltávolítása a rendszeresebb hajmosással, ám ezek semmi esetre sem helyettesítik az allergiás betegségek szakorvosi kezelését – figyelmeztetett az allergológus.
– Az az allergiaellenes módszer, ami már a nagymamáinknak is bevált, ma valószínűleg már nem érvényes, hiszen sokat változott a környezet tisztasága, a klíma és az egész életvitelünk – tette hozzá.
A szakember szerint Magyarországra máig jellemző a szervközpontú allergiaellátás, például ha egy betegnek a bőrén jelentkezik allergiás tünete, akkor bőrgyógyászhoz fordulhat, ha a nyálkahártyája tünetes, akkor fül-orr-gégészhez.
– Holott az allergia az egész szervezet betegsége, nem az a lényeg, hogy hol jelentkezik a tünet – emelte ki Nékám Kristóf. Szerinte az ideális az lenne, ha a betegek allergológusokhoz fordulnának, aki a teljes szervezetet figyelembe veszi és az allergia kialakulásának okát kezeli.
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy manapság egyre többen használnak folyamatosan az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő orrspray-ket, ugyanis ezek pár perc alatt képesek csökkenteni a tüneteket, ám nagyon hamar hozzászokik a nyálkahártya, ezért egyre nagyobb dózis kell ugyanahhoz a hatáshoz.
Pollenszezonban néhány napig lehet ezeket a gyorsan ható orrspray-ket akár szteroidokkal párhuzamosan használni, de érdemes minél előbb abbahagyni alkalmazásukat, mert a gyulladáscsökkentő gyógyszer addigra egyébként is enyhíti a panaszokat – összegzett a szakember.