Nem gondolnám, hogy a főbírói nyilatkozatok miatt le kéne szállni a közvéleményt felháborító bírói ítéletekről. Az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása nem jelenti azt, hogy ne lehetne kritizálni a bíróságokat és az ügyészséget. Lehet, hogy téves a benyomásom, de nekem úgy tűnik, mintha a nagy társadalmi figyelmet kiváltó ügyekben előfordult már óriási tévedés. A móri ügynél azt láttuk, hogy a bíróságnak elég, ha valakit kiválasztanak a rendőrségi nyilvántartóból, és életfogytra ítéli nyolc ember lemészárlása miatt, aztán azt mondták, hogy bocs, mégse. Schönstein Sándort évekig anyagyilkosnak állította be a bíróság, annak ellenére, hogy egy másik személy már kétszer elvállalta az emberölést. Az eljárási hibákra, megsemmisített ítéletekre lassan már fogadni is lehet. Ha a perek időtartamára kéne tippelni, alsó hangon öt év az első fok. A 95 éves Biszku Béla ellen már negyedik éve folyik az eljárás.
A Kulcsár-ügy például 2003-ban robbant ki, röpke öt év múlva már meg is volt az első fokú ítélet, amelyet aztán 2010-ben simán elkaszált az ítélőtábla, úgyhogy újrakezdték az egészet, és 2015 végére seperc alatt be is fejezték. Mármint az első fokot. Kulcsár egyelőre nem jogerősen kapott 6 és fél évet.
A tizenkétezer embert megkárosító Baumag perében, három év után, 2010-ben volt első fokú ítélet, amelyet 2011-ben megsemmisített a Fővárosi Ítélőtábla eljárási szabálytalanságokra hivatkozva. És már csak néhányat kellett aludni, hogy a Kúria 2014-ben rendkívüli perorvoslati eljárásban jóváhagyja a másodfok ítéletét, és a cég vezetőjére kiszabott tíz év börtönt.
Persze lehet, hogy a bírói kar házon belül nagyon keményen megtorolja az eljárási hibákat, és röpködnek a fegyelmik meg a visszaminősítések, de erről a közvélemény mit sem tud. Az intézmény olyan diszkrét, mint egy morálfilozófusoknak fenntartott swingerklub. Vagy hallott már valaki megdorgált bírókról? „Ejnye-bejnye, hát nem volt szép, hogy hatályon kívül helyezted az új eljárásra utasítást a Szilvásy-Laborcz-féle kémperben! Most aztán csak 2041-ben lehet felmentő ítélet!”
Az igazságszolgáltatás intézményével szemben mi csak kafkai hősök vagyunk, akik számára az igazságszolgáltatás megközelíthetetlen. Ki van írva, hogy Ex Cathedra Klub, belépés csak tagságival. Így a közvéleménynek nem marad más csak a háborgás és a kocsmai demagógia a Hagyó-ítélet vagy a vörösiszap-per miatt. Ha szigorúbb ítéleteket nem is várhatunk, a közvélemény legalább kaphatna némi magyarázatot. Na, persze nem olyat, amelyet a vörösiszap-per bírája mondott, hogy kvázi az ügyészség volt a hülye, mert épp azokat nem gyanúsította meg, akiket el lehetett volna ítélni.
Korábban az ügyészségre tolta a balhét a tábornokper bírája is, és Hunvald ügyében eljáró bíró is a vádhatóság mulasztásaira hivatkozott. Pedig tudjuk, hogy a tanácsvezetőnek van azért annyi mozgástere, hogy legalább érzékeltesse, ha valami nagyon nem frankó az eljárásban. Így tett Cserni János bíró például egy 2006-os rendőri bántalmazási perben. Indoklásában kijelentette, hogy a rendőrök hamisan tanúskodva egymásnak falaztak, de ennek ellenére bizonyítottnak vélte a bántalmazást, egy rendőrt börtönre ítélt, míg egyet felmentett.
Később egyébként ezt az első fokú ítéletet az ítélőtábla megsemmisítette eljárási hibákra hivatkozva.
És még az egyetlen bírói kiszólás ellenére is mondhatjuk, hogy a 2006-os rendőri erőszak miatti perek inkább idéztek egy dél-amerikai katonai diktatúrát, mint egy európai jogállamot. Ma egy bíró ki merné jelenteni, hogy nem sikálták el a brutális rendőrök elleni ügyeket? Mivel erről itt már írtam, csak emlékeztetőül: mindössze három rendőrt ítéltek el 2006-os rendőrattakért, és csak egyikőjüket börtönre. Talán nem volt jogos a népharag?
A társadalom az öt évvel ezelőtti kolontári katasztrófa miatt legalább olyan verdiktet várt, mint a West-Balkán-ügyben. A szórakozóhelyen három lány meghalt, mert a rendezők számos mulasztást követtek el, de még a rendezvény helyszínének bérbeadóját is három év négy hónap, részben letöltendőre elítélték. Ezzel szemben a tíz ember halálát okozó iszaptározó átszakadásáért nem a MAL Zrt., hanem a természet vagy tényleg egy titkos háttérhatalom dróntámadása a felelős? (Copyright Szaniszló Ferenc) Vagy csak kiszálltak az ügyvéd urak az aranyfelnis Maseratiból, és majmot csináltak a bíróságból.
A Kulcsár-per tíz év után hozott első fokú ítéletéből nekünk, jogot nem értő halandóknak az jön le, hogy egy csupán érettségizett álbróker súlyos állami milliárdokkal piramisjátékozhatott, de ezért semmilyen állami vezetőt nem terhel felelősség. Kulcsár Attila okosban milliárdokat utalhatott offshore cégekbe úgy, hogy arról még a főnökének sem volt sejtése. Majd a magányos hős összeomlasztotta a K&H brókercégét, miközben Rejtő E. Tibor bankvezér békésen tapétát vásárolt a rózsadombi luxuspecójába egy angol üzlet lakásdekorációs osztályán.
De a magyar kommentelőnek az is a benyomása, hogy büntetlenül, áron alul át lehet játszani a moszkvai magyar kereskedelmi központot orosz oligarcháknak, le lehet rabolni fővárosi cégeket, és törvényesen fel lehetett venni a százmilliós végkielégítés is. Csókolom, Eleonóra néni!
A közvéleménynek az is nagyon furcsa, hogy a BKV-s Balogh visszavonhatja a nokiás dobozos vallomását, annak ellenére, hogy a Hagyónak átadott milliókról még egy tévéműsorban is mesélt.
Ehhez persze az ügyészség is asszisztált, hiszen a vád jelentette be, hogy bizonytalanná vált a nokiás dobozos sztori.
Pedig 2000-ben, az akkor már három éve kirobbant Tocsik-ügyben az ügyészség nem rendült meg, és gond nélkül felhasználták a jogásznő visszavont, úgynevezett „pizsamás vallomását”. Itt is volt új eljárás, az elsőfokú ítéletet megsemmisítették, majd végül a sikerdíjról elhíresült Tocsik Mártát 2004-ben felmentette a bíróság. Az ügyészség azonban nem hagyta annyiban. Polgári pert kezdeményeztek, amelyet a jogásznő elvesztett, és a sikerdíj nagy részét vissza kellett fizetnie.
Harcias volt az ügyészség máskor is. A látványos őrizetbe vételek, a két-három év után szabaduló csontsovány politikusok arca után azonban most úgy tűnik, hogy a hajtóvadászatnak csekély eredményei lettek. Pedig láttuk bilincsben Szalainét, Fekszi Mártát, Kovács Lajost, Hagyót. A „meghurcoltaknak” milliós kártérítés jár a jogtalan fogva tartás és a börtönkörülmények miatt. A perek után vígan mosolyoghatnak a kamerákba, hogy „győzött az igazság”. Az ügyekről kiszivárgó vérlázító információk miatt a közvéleménynek nagy elvárásai voltak az igazságszolgáltatással kapcsolatban. A nokiás doboz a Gyurcsány-kormány elleni tüntetések szimbólumává vált. A Fidesz nagyrészt a szoci börtönválogatottnak köszönhette kétharmados győzelmét.
Ezért az egyszerű honpolgárnak korábban jogosan lehetett az a sanda gyanúja, hogy Hunvald György a kerületi polgármesteri fizetéséből csak nagy erőfeszítések árán tudhatott összekuporgatni egy genfi autószalonnyi luxuskocsira meg egy Nemzeti Galériányi festményre, hogy még maradjon egy kis aprópénze repülőgépet venni. Persze mindez rágalom, hiszen a sajtó tette tönkre az erzsébetvárosi vezető hírnevét, és nem pedig a nyilvánosságra került igencsak érdekes lehallgatott telefonbeszélgetések és az életszerű tanúvallomások. Ezért már most önként helyreigazítom magam, hogy Hunvaldnak megspóroljam az ügyvédi költséget: „A valóság az, hogy a volt erzsébetvárosi polgármesternek csak egy Trabant van a nevén, és nem felel meg az igazságnak az sem, hogy drága festményeket vett, továbbá repülőgépét is bankhitelből vásárolta, és nem is ő, hanem a felesége, és ő is csak részben és csupán a cégén keresztül. (Jó lesz így, Hunvald úr?). Az már csak a sors iróniája, hogy Hunvald „ismerőse”, Gál György, nyolc és fél évet kapott, és 360 milliós vagyonelkobzásra és 230 milliós kártérítésre ítélték. Hunvaldot viszont felmentették az ingatlanpanama vádja alól, hivatali visszaélésért másfelet mértek rá. Vidáman nyilatkozhatta a harmadfok után, hogy csak azért ült börtönben, mert valakinek „egy szobával nagyobb lakást utalt ki”.
Gergényi főkapitány se esett mély depresszióba a megrovástól, amelyet a 2006. októberi rendőri vérengzés miatt a Katonai Tanács beírt az ellenőrzőjébe. Csak Zuschlagot varrták be rendesen, ő lett a nemzet maffiózója: bűnszervezetben elkövetett csalás miatt kapott 6 évet hamis büfészámlákért, úgy, hogy még a kárt is megtérítette. Lúzer. Ő aztán egy életre megtanulta, hogy a pénzügyi támogatásokat nem szabad ám szabálytalanul felhasználni, mert kegyetlenül lesújt a törvény szigora. Ja, hogy az ő ügyében még Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is kihallgatták, míg Hagyóéban „nem volt törvényes alapja” Demszky volt főpolgármester meghallgatásának?
Ez megint egy olyan kérdés, amelyet a törvény kapujában álldogáló kafkai kisember sosem fog megérteni. Főként, ha politikai ügyekről van szó.
A témáról részletesen itt írtunk.