Ősztől indul az osztatlan agrármérnöki, valamint a szintén osztatlan gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak. Újdonság lesz a régészet, a hivatásos repülőgép-vezetői, valamint a vízügyi üzemeltetési mérnöki alapképzési szak, és ettől az évtől lehet járni a képalkotás, illetve a kézműves tárgykultúra képzésekre.
Az államtitkárság felhívta a figyelmet, hogy új szakirányok is megjelennek: az egyik ilyen a mezőgazdasági mérnöki alapképzés, amelynek két új szakiránya az állattenyésztő és a növénytermesztő lesz. Lesznek névmódosulások is, így például a politológia szak politikatudomány néven fut tovább. Vannak azonban olyan képzések, amelyek ettől az évtől már nem indulnak el a felsőoktatási intézményekben. Megszűnik egyebek mellett az állattenyésztő mérnöki, a közszolgálati, az andragógia, a kulturális antropológia, továbbá a társadalmi tanulmányok szak. Az államtitkárság hangsúlyozta, hogy a kormány a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, gazdasági szempontból racionális szakokat indít annak érdekében, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók.
Nem volt visszhangtól mentes egy ugyancsak újnak számító képzés, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) induló társadalmi nemek tanulmánya (gender studies) szak megjelenése. Korábban a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nagyon fontos mérföldkőnek nevezte a lépést, mivel Magyarországon eddig csak a Central European Universityn (CEU), angolul lehetett mesterfokozatot szerezni gendertudományból.
A gazdaságtudományok a legnépszerűbbek
Múlt héten Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke nyílt levelet fogalmazott meg Mezey Barnának, az ELTE rektorának, amelyben bírálta, hogy a nagy múltú intézmény egy, „a magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bíró, egy politikai korrektségtől megfojtott, tudománynak álcázott, félrecsúszott témával szeretne foglalkozni”. „Nem gondoljuk, hogy Magyarország megengedheti magának azt a luxust, amit néhány skandináv ország, vagyis hogy közéleti témái között a legfontosabb a mellékhelyiségek jelzései” – írta a szervezet elnöke. Egyúttal arra kérte az intézmény rektorát, hogy a gender szakra szánt erőforrásból inkább egy demográfiai intézetet, egy családüggyel foglalkozó tanszéket állítson fel, „de semmiképp ne ugyanazokkal az oktatókkal és olvasmánylistával, mint a gender studies esetében”. Az IKSZ elnöke megjegyezte azt is, hogy eddig csak „Soros György magánegyetemén volt megtalálható hasonló nonszensz őrültség”.
A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja szakmai anyagából egyébként az derült ki, hogy továbbra is a gazdaságtudományi képzések a legnépszerűbbek, 2015-ben a felsőoktatásban felvettek csaknem 22 százaléka járt ilyen szakokra. Jogi területre a sikeresen felvételizők 12, 6 százaléka, míg műszaki képzésre 15,2 százaléka járt. Tavaly a felsőoktatásba jelentkező több mint 111 ezer diák mintegy 67 százalékát felvették valamelyik egyetemre, főiskolára. A legtöbben az ELTE-re felvételiztek, és a legmagasabb pontszámot is itt, a biológia–fizika tanári szakra jelentkezőknek kellett elérniük. Az intézményben tizenkét szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez.
