Az április 8-ai országgyűlési választáson jelöltként indulni szándékozóknak ajánlóíveken kell az induláshoz szükséges 500 érvényes támogató aláírást megszerezniük. A választáson indulni szándékozó pártoknak, jelölteknek az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodánál kell igényelniük az ajánlóíveket, az irodák hétfő reggel 8 óra után adhatják ki azokaz.
Az ajánlóívekre vonatkozó igényeket február 19-e után is be lehet nyújtani a választási irodákhoz, az irodák ezeket érkezési sorrendben dolgozzák fel és nyomtatják ki az informatikai rendszerből.
Az egyéni választókerületben indulni szándékozó jelölteknek március 5-éig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást.
Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja, hogy munkahelyen, munkavégzés közben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, iskolákban, valamint kórházakban, rendelőkben gyűjtsék azokat.
A választópolgároknak nagyon kell figyelniük az ajánlóívek aláírásakor, mert mindenki csak a lakóhelye szerinti választókerületben jogosult jelöltet ajánlani. Másrészt arra is figyelniük kell, hogy csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és feltüntették rajta az aláírásgyűjtő polgár nevét és aláírását.
Hétfőn befejeződik az értesítők postázása is
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hétfőn kezdte meg a névre szóló küldemények postázását, ezekben az országgyűlési választás kitűzéséről és arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Az értesítőket a február 9-i névjegyzéki állapotnak megfelelően nyomtatták ki, azok kiküldésével az iroda a Magyar Postát bízta meg.
A 7,9 millió választópolgárnak legkésőbb hétfőig postázzák az értesítőt a lakcímére arról, hogy szerepel a névjegyzékben. Ha valaki nem kapja meg, akkor a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki.
Az értesítő a választópolgár személyes adatai közül csak az érintett nevét, születési nevét, születési idejét és a lakcímét tartalmazza. Az értesítő nem tartalmazza a választópolgár személyi azonosítóját.
A választópolgárok az értesítőn szereplő adataikkal ajánlhatnak érvényesen képviselőjelöltet. Azok esetében, akik az országgyűlési képviselők választásán nemzetiségi választópolgárként szerepelnek a névjegyzékben, az értesítőn feltüntetik, melyik nemzetiség listáján szavazhatnak.
Az értesítő tartalmazza továbbá a szavazás helyét, idejét és azt, hogy a választópolgár melyik választókerületben, településen gyakorolhatja választójogát. Ennek azért van most jelentősége, mert – a választókorú népesség csökkenése miatt – közel száz szavazókörrel kevesebb működik majd április 8-án.
Azoknak, akik még nem nagykorúak, de az április 6-ai választásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak most kell megkapniuk az értesítőt.
A választók tájékoztatást kérhetnek arról, hogy mely jelölt ívén szerepel ajánlásuk
Hétfőn kezdhetik meg az országgyűlési választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlások gyűjtését. A választópolgárok tájékoztatást kérhetnek a választási irodáktól arról, melyik jelölt ívén szerepel az ajánlásuk.
Az Országgyűlés 2014 nyarán módosította a választási eljárási törvényt, és ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy a választópolgárok tájékoztatást kérhessenek arról, hogy a leellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely az adataikat tartalmazza. Ezzel a lehetőséggel bármelyik választópolgár élhet, ha felkeresi az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási irodát (jegyzőt).
Az ajánlóíveket az illetékes választási irodának a szavazást követő 90. nap utáni munkanapon – július 9-én – kell megsemmisítenie, eddig lehet tájékoztatást kérni az irodától.
A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére azonban csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyeket ellenőrzött. Az irodák ugyanis csak addig folytatják a tételes ellenőrzést, amíg az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.
Az informatikai rendszerben az ajánlások ellenőrzésekor a választási irodák rögzítik, hogy a választópolgár ajánlott-e jelöltet, és ha igen, melyiket; erre azért van szükség, mert egy választópolgár ugyan választókerületének több jelöltjét is ajánlhatja, de egy jelöltet csak egyszer. Így kérésre az irodák meg tudják mondani, hogy a választópolgár adatai melyik jelölt ellenőrzött ajánlásai között szerepelnek.
Hétfőn derül ki, melyik nemzetiségnek hány aláírást kell gyűjtenie az országos lista állításához
Hétfőn derül ki, melyik országos nemzetiségnek hány aláírást kell gyűjtenie ahhoz, hogy országos nemzetiségi listát állíthasson az áprilisi országgyűlési választáson. A listával kedvezményes mandátumot lehet szerezni az Országgyűlésben, de a legutóbbi választáson egyik nemzetiségi önkormányzatnak sem sikerült.
Az országgyűlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzat jogosult országos nemzetiségi listát állítani. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása szükséges.
A Választási eljárásról szóló törvény (Ve.) rögzíti, hogy a szükséges ajánlások számának meghatározásakor azt kell figyelembe venni, hány, az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként regisztrált választó van az adott nemzetiség névjegyzékében a szavazás előtti 48. napon, azaz február 19-én.
Az országos lista állításához szükséges ajánlásszámot a hétfői adatok alapján a Nemzeti Választási Iroda állapítja majd meg.
A 13 országos nemzetiségi önkormányzat mindegyike jelezte a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy indulni kíván a választáson.
A vasárnap reggeli adatok szerint eddig a legtöbben, 21.809-en a németek közül vetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. 20.193-an szerepelnek a roma névjegyzékben, 2060-an a horvát, 1640-en a szlovák, 1003-an a ruszin, 813-an a román, 513-an az ukrán, 398-an a szerb, 275-en az örmény, 239-en a görög, 229-en a lengyel, 206-an a szlovén, 157-en a bolgár névjegyzékben.
Mivel az országos lista állításához szükséges számú aláírást csak akkor tudják összegyűjteni az országos nemzetiségi önkormányzatok, ha tudják, hogy kik regisztráltak a nemzetiség választópolgáraként a központi névjegyzékben (hiszen csak őket érdemes felkeresniük), ezért a választási iroda az adott nemzetiség tagjaként regisztrált választópolgárok nevét és lakcímét átadja a nemzetiségi jelölőszervezeteknek. Az országos nemzetiségi önkormányzatoknak március 6-áig kell összegyűjteniük a szükséges számú aláírást és bejelenteniük az országos listájukat.
A nemzetiségek listájukkal kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. A kedvezményes országgyűlési mandátumhoz a „normál” országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyede kell. Becslések szerint egy országos listás képviselői mandátum elnyeréséhez legalább 80-100 ezer szavazat szükséges, a nemzetiségek kedvezményesen, ennek negyedéért juthatnak képviselői helyhez.
A kedvezményes mandátumot szerző képviselőknek ugyanolyan jogaik vannak, tehát ugyanannyit ér a szavazatuk, mint az egyéniben vagy pártlistáról mandátumot szerező képviselőtársaiknak.
A 2014-es országgyűlési választás idején 22.022 szavazat kellett a kedvezményes mandátumhoz, ezt egyik nemzetiségi önkormányzat sem tudta elérni.
A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.
