Soros György embereket, szervezeteket vásárolt, Brüsszel a befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába milliószám a bevándorlókat, majd kötelezően szét akarják osztani őket, aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című tegnapi műsorában. Brüsszelben a történések pontosan úgy haladnak – folytatta a kormányfő –, ahogy azt Soros György közzétette, „ez egy tervszerű dolog”, Magyarország pedig „nem a hülyék országa”, nem lehet úgy tenni, „mintha véletlenül történnének a dolgok”.
– Felszínre hoztuk, hogy létezik egy Soros-terv, amit egyébként maga a szerző is bevallott, és beállítottuk a politikai élet középpontjába – fogalmazott. A Soros-tervről szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom véleménynyilvánításra hajlandó részének nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett, amit a kormány is képvisel.
Az EU jövőjével kapcsolatos reformelképzeléseket kommentálva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az unió jövőjéről szőnek terveket, „a kezeink között porlad szét a schengeni rendszer”, a külső határvédelem helyett belső határok épülnek. Ezt alátámasztandó idézte azt a javaslatot, amely alapján a tagállamoknak három évre joguk lenne visszaállítani a határellenőrzést Schengenen belül. Jelezte: ezzel „éppen most szorítjuk megint korlátok közé” a munkaerő mozgását.
A rádióinterjúban szó volt a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárásról is. Orbán Viktor szerint a brüsszeli bürokraták egy politikai megrendelésre készült beadvánnyal politikai döntést akarnak rákényszeríteni – jogi eszközzel – Magyarországra. – Arról van szó, hogy ha valaki külföldről pénzt fogad el, akkor azt be kell vallani. Pont. Mit sért ez? – tette fel a magyar törvény kapcsán a kérdést a kormányfő. Hozzátette: az egész EU azért van bajban, azért nincs becsülete, mert ilyen dolgokkal inzultálják, sértegetik a tagállamokat.
CEU-ügyben Orbán Viktor megismételte: a törvényeket mindenkinek, még a milliárdosoknak, az amerikai–magyar kettős állampolgároknak és az általuk pénzelt szervezeteknek is be kell tartaniuk. Az Európai Parlament jogállami eljárásával kapcsolatban a miniszterelnök megjegyezte: Magyarország semmilyen értelemben nem lóg ki a sorból.
– Ami ezen túl van, az ismét csak politikai természetű támadás, el kell foglalniuk magukat a képviselőknek, amíg mi helyettük is védjük Európát – mondta a kormányfő. Szerinte egyébként a Magyarországról jelentést készítők is Soros emberei, a jelentésük pedig arról szól majd, hogy jobb lenne, ha nem lenne kerítés, jobb lenne beengedni a migránsokat és pénzt adni nekik. Orbán Viktor megerősítette, hogy a visegrádi négyek miniszterelnökei a legközelebbi brüsszeli csúcstalálkozó előestéjén találkoznak Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel.
A marosvásárhelyi iskolaügyet és az új ukrán oktatási törvényt firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Romániában „előrébb vagyunk, mint voltunk”, mert a kormánypárt elnökével, Liviu Dragneával sikerült személyes kapcsolatot kialakítani.
– Ukrajnával viszont nem így áll a helyzet, egyelőre az oktatási törvény miatt kisebbségi jogsérelmet elszenvedett országok együttműködését próbálják létrehozni – mondta. Úgy fogalmazott: nem fenyegetni akarják Ukrajnát, hanem meg akarják vele értetni, hogy miközben „határkonfliktusuk” van Oroszországgal, a gazdaságuk bajban van, az EU-n kívül pedig nem számíthatnak senkire, eközben nem lehet a kisebbségek jogaiból elvenni.
A belpolitikai helyzetet úgy kommentálta: abból, hogy egyszer csak sok miniszterelnök-jelölt tűnik fel, mint eső után a gomba, nem következik, hogy a kampány megkezdődik.
Orbán Viktor szerint kampány majd akkor lesz, ha a kormány – a választások előtt két és fél-három hónappal – elvégezte négyéves munkáját.
Utazási korlátok
Ellehetetlenülés fenyegeti a szabad közlekedést Európában, miután az Európai Unió tervei szerint a schengeni zónán belül lehetővé tennék a határellenőrzést akár három éven keresztül. Ez a legsúlyosabb utazást korlátozó intézkedés a migrációs válság 2015-ös kitörése óta, annak ellenére, hogy az eddigi ideiglenes korlátozások enyhébbek voltak, és rövidebb távra tervezték bevezetésüket. A hegyeshalmi átkelőnél időnként már eddig is órákat kellett várakozniuk az Ausztriába utazóknak. Míg eddig az osztrák hatóságok szúrópróbaszerű akciói következtében csak időszakosan – márciusban, majd a nyár folyamán kétszer, de tavaly nyáron is több alkalommal – alakultak ki kilométeres autósorok, a torlódások a jövőben állandósulhatnak. A szabad közlekedés lehetősége folyamatosan szűkül: tavaly májusban öt uniós tagállamnak – Ausztriának, Németországnak, Svédországnak, Dániának, valamint Norvégiának ajánlotta az Európai Tanács, hogy átmenetileg állítsa vissza a belső határokon az útlevélvizsgálatot a biztonsági kockázatok miatt, ám a felhívást idén tavasszal meghosszabbították, sőt a célzott ellenőrzések bevezetését a légi határok kontrolljára is kiterjesztették. A tanács legutóbbi ajánlása ezzel szemben a belső határellenőrzést az egész schengeni övezetre kiterjesztené, munkába utazók és pihenni vágyók tízmilliói számára nehezítve meg a közlekedést. (K. A.)