Budapest őrzi azoknak a hősöknek az emlékét, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben és a remény hordozói voltak a kétségbeesés idején – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes vasárnap Budapesten, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.
A rendezvény részeként koncertet tartottak Ádám László szalézi szerzetes, embermentő emlékére a Terror Házánál, ahol a főpolgármester-helyettes kiemelte: a fájdalmas és keserű múltat nem elfelejteni kell, hanem megérteni, feldolgozni és láthatóvá tenni. Ami a múltat illeti: az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát talált a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy százezren menekültek meg.
A megmenekülők egy része olyan megmentőnek köszönheti az életét, mint Ádám László, akiről Ábrahám Béla, a szalézi rend magyar tartományának vezetője elmondta, hogy a rákospalotai Clarisseum rendház igazgatója a vészkorszak idején sokszor élete kockáztatásával is bújtatott zsidó embereket. Embermentő tevékenységéről az izraeli Yad Vasem Intézet őrzi az általa megmentett Bíró Pálné tanúvallomását.
Eszerint 1944. december 13-ról 14-re virradó éjszaka a nyilasok betörtek a Clarisseumba, letartóztatták Bíró Pálnét és másik négy bújtatott zsidó nőt, valamint Ádám Lászlót és Antal János tartományfőnököt; az újpesti nyilasszékházba vitték és brutális módszerekkel vallatták őket. Bíró Pálné vallomása szerint Ádám László nyilas kihallgatójának azt mondta: „Ezután is csak ezt tenném, hogy üldözött és bajba jutott embertársaimon segítenék, és ha ezért halál jár, Istennek ajánlom lelkemet.”
Ábrahám Béla felidézte: Ádám László a következő politikai terror alatt is példát mutatott hitből, hűségből, emberségből. A legnehezebb időszakban, 1950 és 1952 között volt tartományfőnök. 1952 júliusában letartóztatták, és négy rendtársával együtt elítélték a népköztársaság elleni szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával.
Akárcsak rendtársára, az 1953-ban kivégzett, 2013-ban boldoggá avatott Sándor Istvánra, az ügyész másodfokon rá is halálbüntetést kért, de az ítélethozók megelégedtek egy szalézi szerzetes kivégzésével – mondta. Ádám László az 1956. szeptemberi amnesztiával szabadult, ezután újpesti lakásában élte illegális szalézi életét.
Emlékeztetőül: az Országgyűlés 2000-ben meghozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
Mécsesgyújtás ma este a Duna-parton
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a holokauszt-emlékközpontban ma a 16 órakor kezdődő megemlékezésen beszédet mond Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete. A Cipők a Duna-parton emlékműnél 19 órakor tartanak ünnepélyes mécsesgyújtást.